Jön az élettársi tartás 2014-ben

A magyar Polgári Törvénykönyv új tervezete részletesen taglalja az élettársi viszonyra vonatkozó szabályozást.

Jelenleg Magyarországon az 1959. évi IV. törvény polgári jogi kódexe van érvényben, aminek új szövegét az országgyűlés 2013. február 11-én fogadta el. Így az új Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvénye 2014. március 15-én lép hatályba.

Élettársi viszony

Az 1970-es évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes család százalékához képest 2,1% volt, ami 2000-re 12,5%-ra emelkedett. Az 1980-as évek végén kezdett elterjedni a házasság alternatívájaként az élettársi viszony. Ma már minden harmadik új kapcsolat élettársi kapcsolatnak tekinthető.

A családjogi könyv legvitatottabb kérdése az élettárs számára családjogi jogcímen biztosított jogok határozottabbá tétele volt, hiszen ezen jogok erősítése a házasság és a család intézményét gyengíti. Élettársnak számít, ha két ember házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben él együtt, beleértve az külön- és azonos nemű személyeket.

Ugyanakkor szinte egész Európában egyre kevesebben választják a klasszikus családmodellt, így a jogalkotásban sem lehet ettől a ténytől eltekinteni. Habár a magyarországi adatok a közelébe sem érnek a nyugat-európai adatoknak, mégis az látszik, hogy az együttélés növekedése nem áll meg, és a családalapítás korábbi formáját egyre inkább az élettársi kapcsolat váltja fel.

Hivatalos élettársak

Az élettársak kérhetik a kapcsolatuk bejegyzését a helyi önkormányzatnál, ahol nyilvántartásba kerülnek, de nem állhat senki egy időben egynél több élettársi viszonyban. A regisztrált élettársi kapcsolatot a jegyző akár az élettársak közös, akár az egyikük kérelmére megszünteti. Ha a kérelmet csak az egyik fél kezdeményezi, arról természetesen az önkormányzat értesíti a másik felet.

Élettársi tartás

Jelenleg a társért való felelősség csak házastársak esetén merül fel, viszont az új Polgári Törvénykönyv szerint élettársi tartást kell fizetni az együttélés megszűnésével, ha az egyik fél önhibáján kívül nem képes magát eltartani. Ennek feltétele, hogy az együttélés minimum tíz évig tartson, valamint, ha minimum egy évig fennállt, és a kapcsolatból gyerek született. Így a gyerektartáson túl az új törvény szerint a felek egymásért is felelősséget vállalnak a kapcsolat véget érte után. A fent említett feltételeken kívül a tartás abban az esetben is indokolt, ha az egyik például tartós betegségben szenved.

Amennyiben az egyik fél az életközösség megszűnése után egy évvel betegszik le, akkor is van lehetőség tartást igényelni a másiktól, ez a szabályozás a házastársak esetén öt év.

Nem kell tartást fizetni, ha az együttélés megszűnéséhez az egyik fél súlyosan kifogásolható életmódja vezetett, vagy ha a vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást folytat, például hűtlenség vagy szándékos károkozás következtében. Akkor sem kell tovább fizetni a tartást, ha a másik fél újabb élettársi kapcsolatot kezd vagy házasságot köt.

• család
• törvény
• törvénymódosítás
• belföld
• polgári törvénykönyv
• élettárs
• Terasz