Életre utaló jeleket találtak a bolygón

A vörösesbarna Mars a Naptól számított negyedik bolygó. A száraz és hideg világ feleakkora, mint a Föld, felszínét óriási vulkánok, vetődések, sziklákkal teleszórt síkságok és kiszáradt folyómedrek jellemzik.

Jég borítja a sarkvidékeket, és megfigyelhető az évszakok váltakozása, mindezek fényében pedig - továbbá a legújabb adatoknak köszönhetően - a tudósok biztosak benne, hogy egykor élet volt jelen a vörös bolygón, sőt, sokan valószínűsítik, hogy kezdetleges formában, valamilyen szinte ma is lehet erre utaló nyomokat találni.

Vörös fényű csillag

Az ember szabad szemmel is könnyen észreveheti a Marsot. Fényes csillagnak látszik, de nyugodt, vöröses fénye megkülönbözteti a háttércsillagoktól. Felszíni alakzatai, mint például fehér sarki sapkái, porviharai és az Olympus Mons-t körüllengő fehér felhők csak távcsővel válnak láthatóvá.

Kanyonok és meghökkentő alakzatok

A Mars északi félgömbjének legnagyobb részét viszonylag sima, mélyen fekvő síkság borítja. A déli félgömb felszíne idősebb, jellemzően kráterekkel borított felföld. A Mars legjelentősebb felszíni alakzatai az egyenlítőjét övező, mintegy 60° széles sávban fekszenek. A legmeghökkentőbb alakzat a Valles Marineris, egy több mint 4000 kilométer hosszú, bonyolult szerkezetű kanyonrendszer.

Hatalmas vulkánok birodalma

A kanyonok mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki, amikor a fiatal Mars belső erői szétrepesztették a felszínt. A repedéseket azóta a víz és a szél eróziója kiszélesítette és mélyítette. A belső erők egyes területeket a magasba toltak, így alakult ki a Tharsis-hátság. Ezt a területet az Olympus Mons és az egymást követő lávakitörések által felépített, többi hatalmas pajzsvulkán uralja.

Élet a Marson

A csillagászok hosszú ideje keresték a folyékony víz nyomait a Marson. Egyetlen jel sem utal arra, hogy most víz lenne a bolygón, ám a múltban bőségesen folyt rajta. Régóta feltételezik, hogy a Mars életnek adhat otthont. Tudjuk, hogy múltjában szerepet játszott a víz.

Az űrszondák az élet nyomait keresték a Marson, és a Földre hullott, marsi eredetű meteoritról azt gondolták, hogy élő szervezetek megkövesedett maradványait tartalmazza. 2004-ben a Spirit és az Opportunity nevű Mars-járók bizonyítékokat kezdtek keresni arra vonatkozóan, milyen lehetett a Mars, amikor még víz volt a felszínén. Az Opportunity hematitban gazdag kavicsokat talált a Marson. A hematit vasban gazdag ásvány, mely a Földön csaknem mindig folyékony víz jelenlétében fordul elő.

Bámulatos fotó a Mars jégsapkáiról

Napjainkban a Mars jéghideg bolygó, ahol a víz csak jég vagy pára formájában létezhet. Jelenleg nincs folyékony víz a bolygón, bár a kiszáradt folyóvölgyek és az egykor vízzel borított síkságok arról árulkodnak, hogy valaha bőségesen folyhatott víz a Marson.

Mindez három-négy milliárd évvel ezelőtt lehetett, amikor a Mars még melegebb volt. Az ősi víz egy része ma a sarki sapkákban, jég formájában van jelen. A Mars Express 2005-ben fényképezte le a marsi jeget, ezt a kör alakú jégfoltot egy névtelen kráter fenekén, a Mars déli sarki sapkája közelében. A jégfolt mintegy 12 kilométer átmérőjű, és kiváló bizonyítéka annak, amit a tudósok a vörös bolygón jelen lévő életről feltételeztek. A fotó és az erre vonatkozó adatok az utóbbi évek egyik legjelentősebb, meghatározó csillagászati felfedezésének számítanak.

Cikkünk Ian Ridpath Csillagászat című könyve alapján készült, mely a Mérték Kiadó gondozásában jelent meg. Kép: www.nasa.gov.

• tudomány
• világűr
• Terasz