Elátkozták a versenyt? 3 tragikus sorsú magyar szépségkirálynő

A magyar lányok a legszebbek - tartják sokan. Hazánkban 1929 óta szerveznek szépségversenyeket, és a magyar szépségkirálnyők a nemzetközi porondon is szép sikereket értek el.

A csillogás mögött azonban sokszor keserű könnyek és valódi sorstragédiák húzódnak: hazánk első három szépségversenyének győztesei mind hordozták a maguk keresztjét, mintha sötét felhő követte volna a koronát.

Az első magyar szépségkirálynő

1929 januárjában egy fiatal keszthelyi lány így nyilatkozott a Miss Hungary megválasztása előtt az újságíróknak:

- Hogy tettem-e előkészületeket a versenyre? Hát persze! Egy barátnőm útmutatása alapján az otthoni tükörben életemben először kifestettem a számat. Sokat kellett lemosni, mert a nevetéssel mindig lecsúsztam a vonalról.

Néhány órával később Simon Böskét Magyarország legszebb lányának választották, a keszthelyi járási orvos bűbájosan naiv gyermeke pedig hamarosan Párizsban találta magát a nemzetközi megmérettetésen.

A kor szépségideáljának, ami akkoriban leginkább a Marlene Dietrich által megtestesített vékony, de sportos nő volt, nagy szemekkel, finom orral és nem túl nagy szájjal, Simon Böske tökéletesen megfelelt.

A verseny után nem sokkal futótűzként terjedt a hír az országban: - Európa legszebb lányát mi küldtük Párizsba! Simon Böksét Miss Európává választották! - zene helyett minden kávéházban ezt harsogták a rádiók, a mozikban megállt a vetítés, és helyette a keszthelyi lány párizsi diadalát mutatták.

Simon Böske egy csapásra híres lett, élete pedig szinte tündérmesei fordulatot vett, ám a varázslat nem tartott soká: az amerikai világverseny után visszavonult a közszerepléstől, férjhez ment Brammer Pál budapesti textilkereskedőhöz. A sikertelen házasság után Jób Dániel, a Vígszínház akkori igazgatója vette el, ám ennek a frigynek egy tragédia vetett véget: ma sem tudjuk, hogy fiatalkori érelmeszesedés vagy agydaganat okozta Simon Böske halálát, akit fájdalmasan korán, 33 évesen ért utol a végzete.

Akinek közbeszólt a történelem

A következő magyar szépségkirálynő sorsáról az interneten keresgélve nem sok információt találni, amit azonban tudni lehet, az biztossá teszi, hogy az ő élete sem volt tragédiáktól mentes.

Simon Böskét Radó Magda követte volna a trónon, ám megaláztatásainak sora már a szépségversenyen elkezdődött: megkoronázását végül megvétózták, mondván, Magyarország nem küldhet két évben egymás után zsidó lányt a Miss Európa-választásra. A hamarosan kitörő második világháború miatt egészen biztos, hogy Radó Magdára sem várt könnyű sors. Magyarországon ezután ötven évig nem is rendeztek szépségversenyt.

A legismertebb tragédia

Ötven év kihagyás után, 1985-ben egy fonyódi lány, Molnár Csilla Andrea lett Magyarország szépe. Az akkor mindössze 16 éves diáklány szülei tudta nélkül nevezett be a versenyre, édesapja végig ellenezte is a részvételt - talán érezte, mekkora terhet róhat egy ilyen megmérettetés egy ennyire fiatal lány vállára.

Csilla megnyerte a hazai versenyt, így indulhatott az 1986-os Miss Európa-versenyen. A verseny összesített végeredménye alapján Csilla kapta a legtöbb pontot, kereken hatvanat. A második és harmadik helyen holtverseny alakult ki: a svéd és a spanyol lány 56-56 pontot kapott, a francia és az osztrák pedig 55-55-öt. Ekkor a zsűri újra kihívta az első öt helyezett lányt a színpadra, tehát Csillát, valamint a svéd, spanyol, francia és osztrák lányt - írja a tragikus sorsú magyar lánynak emléket állító honlap.

Körülbelül két percig álltak a színpadon, ekkor pontot már nem kaptak, csak kihirdették a végeredményt. Nagy meglepetésre az addig második helyen álló svéd lány, Raquel Bruhn lett az első helyezett, első udvarhölgy az előtte harmadik helyen álló, francia Cecile Lartique lett, és az addig legmagasabb pontszámot kapott Csillát már csak a harmadik helyezettnek hozták ki. Soha nem derült ki, hogy vajon miért csupán harmadik helyre került Molnár Csilla maximális pontszámával, Csillának sem mondták meg soha.

A különös helyzetre máig nincs magyarázat, Csilla igazi tragédiája azonban nem ez volt: a hirtelen jött népszerűséget a fiatal lány nem tudta feldolgozni, egyre rosszabb jegyeket vitt haza az iskolából, és állítólag titkos szerelmi viszonyt folytatott egy herceggel. A fokozódó nyomást a törékeny lány nem bírta tovább: 1986. július 10-én szobája magányában, egy búcsúlevelet maga után hagyva gyógyszert vett be. A mentők nem tudtak rajta segíteni. Csilla ekkor 17 éves volt. Emlékét filmek és könyvek is őrzik, többek között róla szól az Álmodj királylány című dal is.

Cikkünk megírásában Rózsa György Magyar elsők című könyve segített, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg.

• történelem
• híres nők
• tragédia
• Terasz