Boltokba törnek be Borsodban az emberek, annyira éhesek

Az Encsi kistérségben elképesztő a helyzet. Élelmiszerboltokat rabolnak ki fényes nappal az emberek, hogy tudjanak mit enni, többen néhány hónapon belül az utcára kerülhetnek.

A térségben 2010. december 31-étől több száz közmunkás jogviszonya szűnt meg. Gulyás Pál, az LMP ináncsi önkormányzati képviselője lapunknak elmondta: a területen az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató, ám annak már nincs pénze tömegesen munkát adni az embereknek.

Az előző kormány 2010-ben 117 milliárd forintot fordított közmunkaprogramra, ezt az összeget 2011-re 64 milliárd forintra csökkentették. Emiatt a képviselő elmondása szerint tízezreket kellett elbocsátani, csak az Encsi kistérségben körülbelül kétezer ember jogviszonya szűnt meg. A jelentős elszegényedés első intő jelei már láthatók: Forró községben 40 lakásban kapcsolták ki a villanyt, Rásonysápberencsen pedig fényes nappal rabolták ki az élelmiszerboltot, hogy ételt szerezzenek. - Ha a kormány nem tesz valamit ennek megállítására, éhséglázadásokra lehet számítani – festette le a jövőt a képviselő.

- Tudtam enni adni a gyermekeimnek

Juhászné Erika 35 éves, két gyereket nevel egyedül. Az egyik gyermeke kilenc-, a másik 11 éves. Az önkormányzat másfél évig foglalkoztatta a közmunkaprogram keretében, munkahelye 2010. december 31-ével szűnt meg.

- A házam a közmunka előtt árverés alatt állt. Amikor megkaptam a munkát, megnyugodtam, hiszen az egy biztos jövedelmet jelentett. A fizetésemből vonták a tartozást, és tudtam enni adni a gyerekeimnek.

Erika eladói végzettséggel rendelkezik, munkát viszont nem talált a környéken. A közmunkaprogram keretében a helyi tésztaüzemben dolgozott, házi tésztát gyúrt, amit az iskolai menzának értékesítettek. Azelőtt - szintén közmunkásként - eladó volt egy boltban, ahol a közmunkások által megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket értékesítették áron alul a helyieknek.

Büszke volt arra, hogy dolgozhatott

- Szeretek dolgozni, és büszke voltam arra, hogy dolgozhattam. Most nyugtatókon élek. Kikapcsolták nálam a gázt, és hamarosan a villanyt is ki fogják. Választanom kellett, hogy a számlákat fizetem be vagy kenyeret veszek a gyerekeimnek. Kenyeret vettem. De a gyerekekre fűteni is kell. Nem tudom, mi lesz velünk, kilátástalan a helyzet.

Erika elmondta, egyetlen szerencséjük, hogy nyáron a munka mellett a saját kertjében is tevékenykedett, így még tudnak mit enni: krumplit és zöldséget. Másra nem jut. Erika a korábbi 60 ezer forint helyett most 40 ezer forintot kap bérpótló juttatásként, ami óriási érvágást jelent. - Ez a pénz csak arra elég, hogy az alapvető dolgokat, például az olajat és a lisztet megvegyem. A cipő majd' leesik a gyerekek lábáról, de nem tudunk újat venni - jegyezte meg elkeseredetten.

A korábbi közmunkások többsége most a munkaügyi ellátórendszerbe került, mivel megszűnt az önkormányzat azon kötelezettsége, hogy munkát szervezzen a településen élő, szociálisan hátrányos helyzetű, de dolgozni akaró embereknek. Ezt a feladatot most a munkaügyi központok végzik el.

Devecseren sem jobb a helyzet, nézd meg képgalériánkat:

- Dolgoznék én, ha lenne munka, de ebben a térségben elhelyezkedni lehetetlen - világított rá Erika a probléma gyökerére.

Azoknak sem jobb, akik kaptak közmunkát, hiszen sokukat már nem foglalkoztathatják teljes munkaidőben. Ezentúl csak négy órában dolgozhatnak, feleannyi pénzért - közölte az LMP-s képviselő.

A minisztérium cáfol

Kerestük az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot is az ügyben, ám választ csak a szerdai napra ígértek. Honlapjukon viszont találtunk egy januári közlemény, amelyben cáfolják, hogy ennyire rossz lenne a helyzet.

Mint írják, nem igaz, hogy olyan új közfoglalkoztatási rendszer jött volna létre, amelynek eredményképpen a napokban - azaz januárban, a szerk. - 100 ezer közcélú és közhasznú foglalkoztatottnak mondanak fel az önkormányzatok, hiszen a rendszer működésének folyamatossága biztosított.

- 2011-ben közfoglalkoztatásra 64 milliárd forint, szociális ellátásokra 88,5 milliárd forint jut a költségvetésből. E két előirányzat összege - 2011-ben összesen 152,5 milliárd forint - 30%-kal több, mint az előző kormány által e célokra 2010-re tervezett 117 milliárd forint - szögezik le.

A közlemény szerint az állami eszközökkel létrehozott munkahelyek biztosítása a foglalkoztatási feszültségek kezelésének csak átmeneti formája lehet. Hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy Magyarországon többé senkinek ne legyen célja életvitelszerűen segélyekből élni, hanem mindenki járuljon hozzá saját munkaerejével, az általa elvégzett értékteremtő munkával a szociális ellátások fedezetét biztosító közösség boldogulásához.

Januártól változott a helyzet

A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Program váltotta fel, amelynek a minisztérium szerint a legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész, aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget.

2011. január 1-jétől megszűnt a közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi kirendeltségek által támogatott közhasznú munkavégzés és a hagyományos központi közmunkaprogram. A közfoglalkoztatás ma már csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg.

• szegénység
• társadalmi probléma
• kirekesztettek
• Terasz