Különleges luxusitalt fogyasztottak az ókori Jeruzsálemben: egzotikus bor maradványaira bukkantak

Egzotikus, vaníliás-fűszeres borokat is ittak az i. e. 6. századi Jeruzsálemben egy új tudományos kutatás szerint - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap. Az egzotikus, távoli vidékekről Izrael földjére került fűszermaradványokra Jeruzsálemben, a Dávid városának elnevezett ásatási övezetben bukkantak az i. e. 6. századi, még a babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékek cserépmaradványainak tudományos elemzésével.

Ajala Amir, a tel-avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával. A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis rávilágított, hogy a babiloni fogság előtt Jeruzsálem előkelői szerették az egzotikus ízeket, és kiváló kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek távoli vidékekkel is.

A vaníliát Délkelet-Ázsiából importálták, és a Júda Királyságban működő borászok ezzel is ízesítették a borokat, hála a több mint 2500 évvel ezelőtti fejlett, szinte globális nemzetközi kereskedelmi útvonalaknak. A PLOS ONE című tekintélyes nemzetközi folyóiratban szerdán közzé tett tanulmány szerint Jeruzsálem a késő vaskorszakban, a babiloni pusztítással véget érő "első Szentély" kései időszakában nemcsak adminisztratív vagy vallási, hanem gazdasági szempontból is jelentős helyi központ volt.

A kutatások alapját a Dávid városában talált több tucat nagy, 30 literes kerámiaedény jelentette, melyeket Jeruzsálem lerombolása során törtek össze a babiloni hódítók i. e. 586-ban. A cserépszilánkok maradványait molekuláris elemzésnek vetették alá, és bort, olívaolajat, valamint három, a vaníliában megtalálható molekulát is találtak. A vanília ebben a korszakban luxusnak számított, és csak az akkori elit köreiben fogyasztották.

Korábban találtak már vaníliát középső bronzkori, i. e. 1700-1600 körüli kánaáni maradványokban is Meggidóban, és ennek alapján már akkoriban is léteztek kiterjedt, Közép-Ázsiát is elérő kereskedelmi kapcsolatok.

Fotók: Getty Images

Különös, ősi csövekre bukkantak a Kaukázusban

A világ legrégebbi szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méternyi hosszúságú, ezüst-arany csövek, amelyeket a Kaukázus északi részén találtak a 19. század végén.

• történelem
• régészeti leletek
• érdekességek a világból
• bor
• Terasz