Enélkül nincs orvosképzés, de szinte csak a szegények segítenek!

Magyarországon sokáig problémás volt, hogy kevés holttestet ajánlottak fel a klinikáknak tanulási célokra. Mostanra ezt a kérdést úgy látszik, megoldotta a pénztelenség.

Egyre többen vannak ugyanis, akik haláluk után az orvostudomány szolgálatába adják testüket. Főleg azok döntenek így, akik nem tudják kifizetni a borsos temetési költségeket, vagy akiknek nincsenek hozzátartozóik.

Az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban már évtizedek óta működő felajánlási rendszert a '90-es évek végén vezették be Magyarországon is, miután az 1997-es egészségügyi törvény lehetővé tette, hogy valaki még életében nyilatkozzon erről.

A törvény szerint akkor is fel lehet használni oktatási célokra a holttestet, ha erről később a hozzátartozók döntenek, persze csak abban az esetben, ha az elhunyt korábban nem tiltakozott ez ellen.

Átvállalják a költségeket

Bár a testek felajánlása a törvény értelmében csak ingyenes lehet - vagyis ezért a hozzátartozók nem kérhetnek pénzt -, az egyetemek sok mindent átvállalnak: gondoskodnak a holttest elszállításáról és később a földi maradványok elhamvasztásáról is. A hamvakat végül vagy - a végtisztesség maximálisa megadása mellett - eltemetik, vagy visszaadják azokat a családnak.

Jelenleg csak egyetlen intézmény, a Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézete 1200 felajánlással rendelkezik. Azt az egyetem sem tudja, hogy a boncolásra váró donorjelöltek listájából ki él, vagy ki hunyt már el - hiszen azt nincs módjuk ellenőrizni. Ha az elhunytnak vannak hozzátartozói, akkor rajtuk múlik, hogy tiszteletben tartják-e a felajánlást ,vagy sem.

A bonctan alapjait lefektető németalföldi orvos, Andreas Vesalius még kénytelen volt a temetőből és az akasztófáról összelopkodni a munkához szükséges tetemeket - halálra is ítélte ezért az inkvizíció.

Évszázadokkal később belátták, hogy az orvostudomány fejlődéséhez és a leendő orvosok munkájához elengedhetetlen, hogy utóbbiak valós emberi testeken gyakorolhassanak - sebészeti beavatkozásokat aligha lehet bábukon megtanulni.

A holttestek tudományos célú felhasználása máshol is nagyon fontos: óriási a szerepük a közlekedésbiztonságban, hiszen egy-egy biztonsági öv, légzsák vagy fékrendszer tesztelésekor máshogy károsodik az emberi szövet, mint a plasztikbábu. De a kriminalisztikában is, mert sokszor azok a megfigyelések segítenek egy-egy bűntény megoldásában, amit korábban holttesteken végeztek.

• belföld
• orvos
• halott
• Terasz