Egy teljes civilizációval végzett a természeti katasztrófák sora: az egyiptomi tíz csapás nem csak legenda volt

Krisztus előtt 1642–1540 körül hatalmas vulkánkitörés történt, mely történészek szerint az emberiség egyik legnagyobbja volt. Az ókori Thérán, a mai Szantorini szigetén, Krétától nem messze zajlott az erupció.

A minószi vulkán robbanása becslések szerint százszor erősebb volt, mint a pompeji kitörés. Megsemmisítette a sziget belsejét, és örökre megváltoztatta annak topográfiáját. Valószínűleg 20 ezer ember vesztette életét a kitörés következtében. Az utóhatása egyes történészek szerint az egyiptomi tíz csapás némelyikére is illik.

Egyiptomi tíz csapás

II. Ramszesz Avarisz, az ősi Hut-waret városában uralkodott i. e. 1279-1213 között. A Nílus deltájában fekvő település hajdanán Egyiptom fővárosa volt, de már háromezer éve elhagyták. Klímaszakértők szerint Ramszesz uralkodása után szárazság állt be, mely időjárás-változás köthető az óriási vulkánkitörés következményeihez.

A bibliai Exodusban megjelenő tíz egyiptomi csapásból kutatók szerint legalább hármat okozhatott a legendás vulkánkitörés. A feltörő vulkáni hamu állhat a háromnapos sötétség hátterében.

Mások szerint a sötétség az 1223. március 5-i napfogyatkozással esett egybe, ami szintén magyarázná a jelenséget - látható az Academia weboldalán közzétett tanulmányban, amelyet Iurii Mosenkis Ukrajnában élő régészeti kutató írt. Azonban a Telegraph oldalán megjelent kutatás szerint a sötétséget a hamufelhő is okozhatta.

Az időjárás-változásból következhetett a hetedik, a jégeső, ami elverte a terméseket. Elképzelhető, hogy Egyiptom fölött a zivatarokkal összekeveredő vulkáni hamu drámai viharhoz vezetett, mondta Nadine von Blohm, az Institute for Atmospheric Physics in Germany kutatója a Telegraphnak.

A nyolcadik csapást, a sáskajárást is a csapások közé sorolják. - A szantorini vulkánkitörés kedvező feltételeket hozhatott létre a sáskák számára - mondta Siro Trevisanato kanadai molekuláris biológus. - A hamu olyan időjárási rendellenességeket okozott, amik magasabb csapadékmennyiséghez és magasabb páratartalomhoz vezettek - mondta Trevisanato a Telegraphnak. - Ez segítette elő a sáskák tömeges jelenlétét.

Akrotiri felfedezése

Az Égei-tenger szigetén lévő Akrotiri városát vastag hamu takarta maga alá, amit 3500 évvel később, véletlenül felfedeztek fel kőbányászok.

A Szuezi-csatorna építése közben cement előállításához használt anyagot bányásztak Szantorinin. Az ásatások során egy rég elfeledett civilizáció maradványaira bukkantak, végül 1967-ben kezdték meg a szisztematikus régészeti kutatásokat a helyszínen, a feltárási munkálatok a mai napig zajlanak.

Magában a városban, Akrotiriben nem találtak emberi maradványokat. A feltárt leletek alapján a hajdani lakók javítási munkálatokba foghattak otthonaikban, amire valószínűleg kisebb földrengés vagy vulkáni jelenség következtében volt szükség. A nagyobb erupció előtt azonban feltételezhetően többen elhagyták a szigetet. Nem teljesen tisztázott, hogy biztonsággal sikerült-e menekülniük, vagy a robbanás okozta szökőárhullámok végül elsöpörték őket.

A minószi kitörés

Annak ellenére, hogy az eseményről nem állnak rendelkezésre egyértelmű feljegyzések, tudni lehet, hogy a minószi kitörés rövid távú éghajlati változásaira utalhattak az egyiptomi Vihar-sztélében, melyet I. Jahmesz fáraó uralkodása alatt írtak i. e. 1550 és i. e. 1525 között. A sztélében apokaliptikus esőviharokról írtak, amelyek Egyiptom nagy részét elpusztították.

Még mindig heves viták folynak a régészek és a természettudósok között a kitörés pontos időpontjáról, ami meghatározó információ lehet. Mivel a vulkánból kilövellő darabok, azaz a tefrák a legtöbb régészeti lelőhelyen megtalálhatóak a Földközi-tenger keleti részén, mintegy indikátorként jelzik a minószi kitörés pontos időpontját, amit újabban Kr. e. 1642-re datálnak. Ha ez bebizonyosodik, a korábbi, Vihar-sztélés elmélet érvényét veszti.

Egy biztos: kitört a vulkán, amiről Phillip LaMoreaux hidrogeológus 1995-ben azt állította, hogy jelentős éghajlati változásokat okozott a Földközi-tenger keleti részén, az Égei-tengeren és az északi félteke nagy részén. Még ha a sztélében nem is ezt a vulkánkitörést írták le, a környezetére gyakorolt hatása megkérdőjelezhetetlen.

A mai napig a legtöbben csak találgatnak, azonban a minószi civilizáció pusztulásához vezető óriási kitörésnek, melynek nyoma a mai napig látható az összes térképen, biztosan volt utóhatása a klímára nézve.

Mennyire ismered jól az ókori Egyiptomot? Kvíz!

Mindent, amit valaha is megtudtál a fáraókról, a rejtélyes, gigászi piramisokról, felfedetlen titkokról, emlékezetedbe zárhattál. Tedd próbára magad, mi mindent tudsz felidézni az ókori Egyiptomról!

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• egyiptom
• legenda
• tudomány
• magyarázat
• ezo
• tíz csapás
• minószi kitörés
• vulkán
• időjárási jelenség
• ókor
• Terasz