Eltűnhetnek az ősz megszokott színei a meteorológus szerint: ezt okozza az éghajlatváltozás

A forró nyarak megperzselhetik a leveleket, és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtti lehullását eredményezheti.

Éghajlatváltozás, átlaghőmérséklet
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé szerdán.

- Bár a meleg ősznek könnyű örülni, tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása - olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

Az éghajlatváltozás hatásai

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak, és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat - állapítja meg a szakember. Mint írja, a felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.

A cikk szerint az elmúlt fél évszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius-fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban.

- Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius-fokot - hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt ötven év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben - 2011-2020 - jelentkezett. Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A cikk szerint a forró nyarak megperzselhetik a leveleket, és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtti lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. - A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik, hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra - összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.

Fotók: Getty Images

Ennyit változott az Északi-sarkvidék 28 év alatt

Elgondolkodtató NASA-fotók a klímaváltozásról. Van miért izgulnunk.

Ennyit változott az Északi-sarkvidék 28 év alatt - 7 döbbenetes NASA-fotó

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük