Az orvostudomány 3 legfontosabb pillanata

Sokáig lehetne vitatkozni azon, melyek voltak az orvostudomány legfelemelőbb, legszebb momentumai, legkiválóbb felfedezései. Az viszont tény, hogy ezek, illetve a gyógyítás területén elért kisebb eredmények is mind hozzájárultak az emberiség életkörülményeinek javulásához.

A legutóbbi ezer évben Európában az átlagéletkor harminc évről bőven hetven fölé emelkedett, és ma már száz csecsemő közül sem kell negyvenet elsiratniuk a szüleiknek a babák egy éves kora előtt.

Alexander Fleming penicillinje, Szent-Györgyi Albert C-vitaminja, valamint a Semmelweis Ignác által bevezetett fertőtlenítő kézmosás, illetve a különféle védőoltások mind-mind nagyszerű felfedezések voltak. Úgy véljük azonban, hogy a következő három felfedezés is igen jelentős eredménynek számít az orvostudomány történetében.

William Harvey és a vérkeringés

Az anatómiában kevésbé járatosak is tudják, hogy a vér folyamatos körforgásban van a testben, és ebben a szívnek alapvető szerepe van. Bármilyen furcsa is, ez a felfedezés csupán a 17. századból származik, és egy William Harvey nevű angol orvos nevéhez fűződik.
Korábban a gyógyítással foglalkozóknak csak homályos elképzeléseik voltak erről a folyamatról, sokáig úgy hitték, hogy a szív és a máj termelik a vért, majd pedig a szervezet felhasználja a maga számára szükséges mennyiséget. Harvey viszont pontos leírást adott a vérkeringés rendszeréről.

Tisztázta a vénák és artériák szerepét, de rájött arra is, hogy lényegében kétféle keringés létezik: a bal szívkamrából a jobb pitvarba tartó nagyvérköri, illetve a jobb kamrából a bal pitvarba tartó - és a tüdőt is útba ejtő - kisvérköri keringés. Ez a felfedezés új utakat nyitott meg a gyógyítás előtt.

Egyenesen át: a Röntgen-sugarak

A Röntgen-sugarak jelentősége abban rejlik, hogy a segítségükkel könnyen bepillanthatunk az emberi testbe. A törések, tumorok és egyéb egészségügyi problémák így azonnal világossá válnak az orvosok számára, akik a gyorsabb döntési lehetőség révén alighanem életek millióit mentették már meg a sugarak révén. A korszakos felfedezés egy német orvos, Wilhelm Conrad Röntgen nevéhez fűződik, aki 1895-ben a saját kezén próbálta ki, hogy működik-e a találmánya. Később a feleségén, Berthán is elvégezte a kísérletet, az asszonyt pedig nagyon megrémítette, amikor az előhívott képen meglátta a saját csontjait. Ma már a röntgenezés mindennapos dolog, melynek során a Röntgen által csak X-szel jelölt - később pedig róla elnevezett - sugarak áthatolnak az emberi testen, fotonjaik elérik a mögötte lévő filmet, és kémiai reakcióba lépnek vele.

A csontok elnyelik az energiát, ezért a filmen ezek a részek fehérek lesznek, a többi pedig fekete, így jön létre egy elemezhető belső kép a betegről.

Minden titkok tudója: a DNS felfedezése

A dezoxiribonukleinsav, röviden a DNS feltérképezése a közelmúlt egyik legnagyobb tudományos felfedezése. Fél évszázaddal ezelőtt az amerikai-angol tudósduó, Watson és Crick, a molekuláris biológia kiválóságai fémrudakból, lapocskákból és golyókból készítettek modelleket, ezeken próbálva megérteni a DNS szerkezeti felépítését. Erőfeszítéseiket siker koronázta, és 1953-ban a Nature című tudományos folyóiratban már közzé is tették eredményeiket. A genetikai információk egyik generációtól a másikig történő átadását ez az örökítőanyag teszi lehetővé, vagyis a DNS módot ad arra, hogy elődeink jó és rossz tulajdonságait mi magunk is birtokolhassuk, és továbbadhassuk az utódainknak.

A kutatók 1962-ben orvosi Nobel-díjat kaptak a DNS kettős spiráljának felfedezéséért, valamint azért, hogy kiderítették, a két szál milyen távolságban van egymástól, illetve milyen ezek elcsavarodásának mértéke.

Az úttörő jelentőségű felismerés értékéből még az sem von le semmit, hogy Watson és Crick lényegében egyetlen kísérletet sem végzett, a tudományos kérdések nagy részét pedig az Eagle nevű cambridge-i kocsmában próbálták megválaszolni.

• tudomány
• gyógyítás
• történelem
• Terasz