Már nem mese, újra életre kelthetik a dinoszauruszokat - Etikus-e őket visszahozni a halálból?

Mindenki emlékszik a Jurassic Park sztorijára: sokak kedvence volt. A laboratóriumi körülmények közt születő dinoszauruszok gondolata azonban nemcsak a forgatókönyvírók fantáziáját mozgatta meg.

A tudomány embereit is foglalkoztatja, hogy lehetséges lenne-e laboratóriumi körülmények között megalkotni egy példányt a 66 millió éve kihalt őshüllőkből.

Lehetséges, de nem egyszerű

Dr. Susie Maidment, a National History Museum őslény-kutatója szerint ugyan lehetséges lenne laborban dinoszauruszt alkotni, ehhez bonyolult feltételeknek kellene teljesülnie, ráadásul rengeteg kérdés is felmerül.

Hogy lehetne laboratóriumban dinót kreálni?

A klasszikus elgondolás szerint a megoldás egy ősrovar lenne, melynek a maradványaiból kinyerhetnék a szükséges genetikai információkat. Ha ugyanis a rovar halála előtt megcsípett egy dinoszauruszt, majd valahogyan gyantába ragadt, akkor a védőburokként szolgáló anyagban fennmaradhatott az őshüllő vérét tartalmazó emésztőrendszere is.

Az elmélet a kutató szerint sántít, hiszen a gyanta csak a száraz részeket őrzi meg, a nedveseket nem, így vért sem találhatnának egy gyanta konzerválta ősszúnyogban.

Néhány éve azonban biztató felfedezést tettek. Nem gyantában, hanem tóüledékben fedeztek fel egy mintegy 45 millió esztendeje élt ősi vérszívót. 20 millió évvel azután pusztulhatott el, hogy a dinoszauruszok kihaltak. Emésztőrendszerében vörös pigmentet mutattak ki, mely vér maradványa lehetett, ugyanis hemoglobin-bomlástermékeket is találtak a pigmentek mellett. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy feltehetően hüllő vére lehetett a rovarban.

A genetikai bökkenő

Maidment szerint a dinóalkotás meghatározó problémája a DNS sérülékenysége. Mivel mind a víz, mind a napfény roncsolhatja, óriási szerencse kellene ahhoz, hogy a kutatók felhasználhatót találjanak. Jelenleg a legidősebb kinyert DNS egymillió éves, ennél tehát 66-szor régebbi, megfelelő épségű dinó-DNS-re lenne szükség egy őshüllő laboratóriumi megalkotásához.

A Jurassic Parkban a dinoszaurusz-genom hézagjait egy békáéval pótolták. Maidment azt mondja, ez csak úgy lenne megvalósítható, ha rendelkezésre állna a megfelelő épségű dinoszaurusz-DNS, mert akkor lenne egyértelmű, hol vannak benne pontosan a rések.

A szakértő szerint azonban semmiképp sem kétéltűvel próbálkoznának, hanem egy madár DNS-ével, mivel a madarak a dinoszauruszok leszármazottai.

E tulajdonságuk révén akár vissza is fejleszthetnék őket genetikai módosítások segítségével, ám a fordított folyamat miatt a végeredmény nem lenne valódi dinoszaurusznak nevezhető.

Több kérdés is felmerül

A megvalósítás csak egy dolog, számos további, etikai kérdés is adódik a kutató szerint. Ha sikerülne őshüllőt alkotni, akkor 66 millió éve kihalt lények egy 21. századi példányát hoznák létre. Nem tudni, milyen sors várna rá, hogy érezné magát a mai körülmények között, hová vinnék, és kié lenne.

Maidment úgy véli, sokkal hasznosabb és etikusabb lenne olyan állatfajok visszahozásával próbálkozni, amelyek korunkban haltak ki az ember hibáiból adódóan. Ezek a fajok ugyanis illenének a mai ökoszisztémába, szemben a dinoszauruszokkal.

Egy meglepő épségű dinólelet

Egészen fantasztikus, hogy egy kivételes leletnek köszönhetően saját szemünkkel láthatunk egy több mint 100 millió évvel ezelőtt élt dinoszauruszt, csaknem teljes valójában.

• dinoszaurusz
• tudomány
• paleontológia
• dns
• kutatások
• Terasz