Devizahitelesek: íme, egy asztalról lesöpört lehetséges megoldás

Surányi György volt jegybankelnök, Barta György és Tomas Spurny még áprilisban készített egy tanulmányt arról, hogyan lehetne a devizahiteleseket megsegíteni. Az fn.hu-n megjelent írás különlegessége, hogy megoldásként az állam, a jegybank, az adósok és a bankok közös áldozatvállalását veti fel ahelyett, hogy a terheket csak a hitelesek viselnék. Jelenleg ugyanis ez a helyzet, hiszen hiába választja valaki az árfolyamrögzítést, a keletkezett többletet utóbb ki kell fizetnie.

A Surányi nevével fémjelzett tanulmány azt a lehetőséget vázolja, hogy a Svájci Nemzeti Bank jelentős mennyiségű svájci frankot adna euróért a Magyar Nemzeti Banknak, amit a devizatartalékokból fedeznénk, majd az MNB a megvásárolt devizát a bankoknak adná el, akik pedig ebből a pénzből visszafizethetnék a svájci frank alapú bankközi kölcsöneiket. Így lehetővé válna, hogy a bankok az ügyfeleik tartozását forintosítsák. A tanulmány szerint az árfolyamveszteséget az ügyfelek fizetnék ki.

A terv készítői emellett azt is felvetik, hogy az ügyfelek törlesztőrészletét 30-40%-kal csökkenteni kellene - állami kamattámogatással és a futamidő meghosszabbításával. Így a családok nem rokkannának bele a kifizetésbe.

A bankoknak rossz lenne

A tanulmányból kiderül, ezzel a megoldással a bankok járnának rosszabbul, hiszen kézzel fogható nyereségük nem keletkezne - nem úgy, mint a mostani megoldás következtében. Viszont megmenekülnének 150 milliárd forintnyi közvetlen és több száz milliárd forintnyi közvetett veszteségtől.

A Surányi-féle javaslatra a Bankszövetség szinte azonnal nemet mondott a forint várható erősödése és az értelmetlenül hatalmas társadalmi áldozatokra hivatkozva.

- A devizahitelek forintra váltása során az árfolyamveszteség haladéktalanul megjelenik a hitelfelvevők kárára, miközben a forint további erősödése - figyelembe véve a Széll Kálmán-tervvel kapcsolatos várakozásokat - ezt az áldozatvállalást feleslegessé teheti - közölte akkor a Bankszövetség.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a javaslatról annyit mondott, megkapta, és ott van az asztalon. A történet folytatása már ismert: a kormány egy egészen más megoldást fogadott el.

Bár elsőre kézenfekvő megoldásnak tűnhet a hitelek forintra való átváltása, elemzők több problémára is felhívták a figyelmet. A portfolio.hu-n megjelent írás szerint három fő hiba van a tervvel, az egyik, hogy csak a svájci frankos hiteleseken próbál segíteni, miközben az euróban és forintban eladósodottak sincsenek sokkal könnyebb helyzetben. A másik, hogy aránytalanul magas értékben csökkenne a jegybanki devizatartalék, és a költségvetésnek is újabb terhei lennének. A harmadik pedig, hogy a tervezet kevésbé számol a kamatkockázattal, azzal, hogy a jelentősen növekvő átlagos futamidejű adósság számottevően növeli a hitelek kamatkockázatát.

Erkölcsi kockázat, költségvetési kockázat

A HVG.hu-n kivonatolt, az MNB szakértői tollából született elemzés szerint is több gond van az ötlettel. Az egyik, hogy a bankok nem vállalhatják magukra a háztartások árfolyamkockázatait, hiszen a devizahitelek tömeges, gyors átváltásának jelentős árfolyamgyengítő hatása volna. Ugyanakkor az állam és a jegybank árfolyamgyengülés nélkül is képes átvenni a háztartások pozícióját, ez viszont az államadósság fenntarthatósági kockázatait növeli.

Az állam a jövőbeni állampapír-kibocsátás deviza-összetételének megváltoztatásával vehetné át a pozíciót. A teljes átváltás esetén az államadósságon belül a devizaadósság részaránya a jelenlegi 43%-ról 72%-ra növekedne. A jegybank pedig a devizatartalékainak felhasználásával semlegesíthetné az átváltáskor felmerülő, banki forinteladásokat.

Csakhogy egy 10%-os leértékelődés 3,1 százalékponttal emelné a már így is magas, a GDP közel 80%-át kitevő államadósságot. Ilyen kockázatvállalásnak pedig nincs realitása - írják a szerzők. Az MNB szakértői további gondként arra hívják fel a figyelmet, hogy a devizahitelek esetleges átváltása jelentősen növelheti a devizahitelezéshez kapcsolódó erkölcsi kockázatot, felelőtlen hiteladósi viselkedésre ösztönözhet, illetve kedvezőtlenül érintheti a forintban eladósodott háztartásokat.

Mindezek miatt a nemzeti bank elemzői végül arra a következtetésre jutottak, hogy a fennálló devizahitel-állományból eredő sérülékenységet átváltással nem lehet megszüntetni. Ha a nettó nyitott devizapozíciót más szektor veszi át, az nem csökkenti a sérülékenységet, hanem éppenséggel növelheti azt.

• pénzügy
• devizahitelesek
• Terasz