Pofon, ha csattan

Tabu. Pedig erősen benne van a közbeszédben. Sajnos csak beszélünk róla. Mégis, ha szóba kerül, akkor senki nem látott ilyet, az ő családjában aztán meg biztosan elő sem fordulhatna. Pedig minden ötödik nőt bántalmaz a férje vagy az élettársa. Szinte minden háztartásban csattant már el pofon. Van, ahol több is. Néhol pedig nemcsak pofonok, hanem ütések is záporoznak. Általában a nőre, kevesebb esetben a gyerekekre, és minimálisan a férfiakra.

Mégis az áldozatok azok, akik szégyellik a monoklit, és mentegetik a bántalmazót. Hitegetik magukat is, hogy majd jobb lesz. A családon belüli erőszak összetett probléma, amit nem lehet azzal elintézni, hogy váljon el az, akivel megtörténik.

Egy átlagos történet

Mária 29 éve él házasságban férjével - aki időközönként bántalmazza. Ki gondolná róluk, amikor a falakat padlótól plafonig könyvek borítják, a gyerekek egyetemre járnak, jártak, és mindkét szülő diplomás.

A férj, Zoltán, hamar tanújelét adta annak, hogy egyes kérdéseket az ököl erejével kíván lerendezni. Mária mégis mellette maradt, mert teherbe esett. Sorban megszületettek a gyerekek. A bántalmazás nem volt folyamatos, az évek során azonban voltak időszakok, amikor Zoltán nem tudta máshogy levezetni a feszültséget, és feleségén töltötte ki. Az egyik pofon akkora volt, hogy felesége szemüvege összetört, máskor kutyasétáltatás címén hívta el feleségét, akin végighúzott párszor a kutyalánccal. Mária persze lelkileg sem jött ki épen a sorozatos megalázásból.

Húsz évig volt alkoholista. A leszokásban férje nem segítette. Absztinens feleségét kevésbé befolyásolhatónak és kevésbé hibáztathatónak találja. Mindemellett Mária vezető beosztásban van, és nagyon jól látja el munkáját. Zoltánról ezt már nem lehet elmondani. Mária általában gyermekeit használta pajzsként, gyakran tőlük várta, hogy megvédjék megvadult férjétől.

A veréseket elkerülendő a gyerekek beosztották az estéket, hogy mikor ki maradjon strázsálni. Mária pedig egyre jobban fél, mert lassan felnőnek, és szeretnék elkezdeni saját életüket. És Mária egyedül marad Zoltánnal.

Mi a családon belüli erőszak?

Ha valaki a vele szoros testi, lelki, gazdasági közösségben élő személyt vagy személyeket bántalmazza. A bántalmazás történhet verbálisan, lelkileg és fizikailag is.

A verbális erőszak magába foglalja a fizikai bántalmazással történő fenyegetést, a másik lekicsinylését, szidalmazását vagy nevetségessé tételét. A lelki erőszak során a bántalmazó alapvető lelki szükségleteket tagad meg az áldozattól. Eltiltja barátaitól, hozzátartozóitól. Ide tartozik a módszeres önbizalom-rombolás, az állandó féltékenykedés, de az öngyilkossággal való fenyegetőzés is.

A testi erőszak bármilyen fizikai bántalmazást jelent, de ide tartozik a bezárás, a testi szükségletek, az étel, ital és az alvás megvonása is. Ide sorolható, bár kissé eltér a szexuális erőszak, ami nemcsak az erőszakos közösülést, hanem akár a fogamzásgátlás megtagadását vagy a vetélés előidézését is jelentheti. A gazdasági erőszak során a bántalmazott teljes függésben lehet a bántalmazótól, aki elszedi a fizetését, megkérdőjelezi a kiadásokat.

Bárkit érinthet

A családon belüli erőszak alanya lehet a feleség, a gyermek, a testvér, idősebb rokon, de a férj is. A családon belüli erőszak a közhiedelemmel ellentétben nem büntetőjogi kategória, hanem szabálysértések és bűncselekmények összessége. Az ORFK hivatalos meghatározása szerint a családon belüli erőszak az egy háztartásban élő személyek, illetőleg a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ 6. pontjában meghatározott hozzátartozók, a volt házastársak, illetve volt élettársak, továbbá a gyermekvédelmi intézményben nevelkedő kiskorúak között megvalósuló, vagy őket a felsorolt személyek cselekménye által érintő bűncselekmény.

Tévhitek a családon belüli erőszakról

Az erőszak ezen formája nagyon ritkán játszódik le nyílt színen. A zárt ajtók mögött történtekről pedig mindenki azt hisz, amit akar. Ilyen tévhit, hogy a családon belüli erőszak csak keveseket érint. Ma minden ötödik nőt bántalmaz a férje vagy élettársa. Szintén tévhit, hogy csak iskolázatlan, hátrányos helyzetű emberek bántalmazzák hozzátartozóikat: a társadalom összes rétegében hasonló arányban van jelen a családon belüli erőszak. Ahogyan etnikai csoportok közt sincs különbség ezen a téren.

Miért marad?

A folyamatosan bántalmazott áldozat szinte mindenkiből ezt a kérdést váltja ki. Akinek azonban nem volt része még benne, el sem tud képzelni egy ilyen helyzetet. Az okok általában a következők: az áldozat nem tud magáról dönteni a folyamatos lelki és fizikai terror miatt, cselekvőképessége korlátozottnak tekinthető. Fél, hogy ha elhagyná a bántalmazót, akkor az nem engedné el. Ezt támasztja alá, hogy az erőszak azután is folytatódik, hogy az áldozat megpróbálja elhagyni - a statisztikák szerint ez a legveszélyesebb időszak. Gazdaságilag függ a bántalmazótól, vagy fél a társadalom és a tágabb család véleményétől válás esetén.

Néhány jellemző indok a maradásra

• A gyerekeknek szükségük van apára. Egy erőszakos apa is jobb a semminél.
• Megfogadtam, hogy a felesége maradok, míg a halál el nem választ. A rossz tulajdonságait is el kell fogadnom.
• Szeretem. Amikor nem durva, boldog vagyok. Ha vele maradok, talán a szerelmem megváltoztatja.
• Biztosan én tehetek róla. Valamit nem csinálok jól. Megérdemlem, hogy így bánik velem.
• Úgysem találnék nála jobbat. Azt mondja, hogy csúnya vagyok, és ráadásul rossz anya és feleség.
• Megfenyegetett, hogy ha elhagyom, utánam jön, és megöl engem is, meg a gyerekeket is.
• Azt mondta, nem tud nélkülem élni. Azt mondta, öngyilkos lesz, ha elhagyom.

Forrás: www.nane.hu

Mit lehet tenni?

A rendőrségnek minden esetben ki kell szállnia, ha bejelentés érkezik, de mivel a bántalmazott csak ritkán tud segítséget kérni közvetlenül a bántalmazáskor, az esetek rejtve maradnak.

A rendőrség amúgy sem szívesen avatkozik bele a család "belső ügyeibe". Elvileg működik a távoltartás intézménye, de a civil szervezetek rámutattak, hogy ez több sebből vérzik: a távoltartást a bántalmazott kezdeményezheti, ezt pedig - különösen a bántalmazó jelenlétében - kevesen teszik meg. A rendőrök természetesen bevihetik az agresszort, de 72 óra múltán szabadon távozhat, a legtöbb esetben haza. A távoltartást büntetőjogi eljárás keretében mondják ki, és maximum harminc napra szól. Az áldozat, amikor ezzel szembesül, inkább nem is kéri, mert addig is együtt kell élnie a bántalmazóval.

Segítséget lehet kérni továbbá a Nane alapítvány ingyenes segélyvonalán, a 06-80-505-101-es számon. Sajnos, ez nem érhető el egész nap, csak 18-22 óráig. Szintén segítenek a területi családsegítő szolgálat munkatársai.

• férj
• jogok
• családon belüli erőszak
• bántalmazás
• Terasz