- Csak a terroristákkal csinálnak ilyet

Elfogadták az büntetőeljárási törvény módosításait, melyek közül kettő igen lényeges: az egyik, hogy az úgynevezett kiemelt ügyekben az ügyész az első 48 órában megtilthatja, hogy a terhelt és a védő találkozzon, bár ennek ellenére a kihallgatáson jelen lehet. A másik, hogy ezekben az ügyekben az ügyész maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat.

Hack Péter büntetőjogász lapunknak elmondta, Európában egyedülálló gyakorlatot vezet be a kormány az ügyészek szabad bíróságválasztásával. Mint mondta, az még elfogadható, hogy a Legfelsőbb Bíróság saját berkein belül egy másik bíróságot jelöl ki a leterheltség miatt, viszont az, hogy az ügyész választ bíróságot, sehol nem jellemző Európában.

Terroristáknál használják

A bíróságválasztással kapcsolatos módosításhoz hasonlóan egyedülálló a másik változtatás is. Hack Péter elmondása szerint hasonló szabályozás csak Franciaországban, Belgiumban és Nagy-Britanniában létezik, ugyanakkor ezeken a helyeken is csak a terrorcselekmények gyanúsítottjainak jár ilyen eljárás annak érdekében, hogy megakadályozzák a további terrorcselekményt, hogy a védő közreműködésével ne akasszák meg az eljárást, továbbá, hogy a gyanúsítottak ne tudják értesíteni társaikat.

Hack Péter hangsúlyozta, ezek tényleg kiemelkedő ügyek, szemben azokkal, amelyekre itthon is kiterjesztették a változtatást. Kiemelkedő ügynek számít itthon egyebek mellett a hivatali visszaélés, a bűnszervezetben való részvétel, az emberölés minősített esetei, a háborús bűntett és a terrorcselekmény. 

A mostani jobb, mint az eredeti

Ugyanakkor a büntetőjogász közölte azt is, a most elfogadott verzió jobb, mint az eredeti, amely az első 48 órában egyáltalán nem engedélyezte volna a terhelt és a védő találkozását. Hack Péter kérdésünkre, miszerint mi lehetett a cél a módosítással, elmondta: a jogalkotó szándéka az lehet, hogy a rendőrség időt nyerjen, és legyen 48 órája arra, hogy együttműködésre bírja a gyanúsítottat. Például, hogy tegyen beismerő vallomást, illetve tegyen terhelő vallomást társaira saját büntetésének csökkentése érdekében. Ilyesmit gyakran látunk egyébként a népszerű hollywoodi sorozatokban.

A TASZ a módosítások első verziót elemző álláspontjában kiemelte: ideje lenne szakítani azzal a régen elavult nézettel, mely szerint a beismerő vallomás a bizonyítékok királynője, és a terhelő tanúvallomásnak is le kellene kerülnie dobogós helyéről.

Mint írták, a nyomozás feladata nem a beismerő vallomás kicsikarása, hanem a bizonyítékok összegyűjtése, amik akkor a legmeggyőzőbbek, ha beismerő vallomások nélkül is megállják a helyüket. Ez lenne garancia arra, hogy valóban igazságot tud szolgáltatni az igazságszolgáltatás.

További változások

A módosítások eredményeként további újdonságok is életbe lépnek a kihirdetést követő napon. Ilyen, hogy a kiemelt ügyekben az eddigi 72 helyett 120 óráig tarthat a gyanúsítottak őrizete, de a fogvatartottat 72 órán belül ki kell hallgatni. A tanúvallomások egyébként ezekben az ügyekben poligráf alkalmazásával is vizsgálhatók lesznek.

Hogy ne csússzanak a határidők, a bírákat felmenthetik, mentesíthetik egyéb munkájuk alól, ha kiemelt üggyel foglalkoznak, viszont ha a bíró a törvényben meghatározott határidőt elmulasztja, szankcióval sújtják majd, és ezt az értékelésekor figyelembe veszik. Bírsággal sújthatják azt a szakértőt is, aki a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi. Az óvadék összege is más lesz, ezekben az ügyekben az óvadék nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. További újdonság, hogy a kiemelt ügyek tárgyalásait három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni.

• jogszabályi tudnivalók nőknek
• belföld
• Terasz