Férfi tanítók vezették az első magyar óvodát - Brunszvik Teréz szerint a durva anya vadócokat nevel

A 18. század végén, 19. század elején a leánygyermekeknek illett műveltnek lenniük az arisztokrata körökben. Az számított kitűnő feleség-alapanyagnak, aki több nyelven beszélt, hangszeren játszott, vagy énekelt, de semmiképp sem kezdett saját vállalkozásba a nemzet javára, nem úgy, mint Brunszvik Teréz. A grófnő nyitotta meg az első magyar óvodát, ahol forradalmi angol módszerekkel nevelték a gyermekeket a férfi tanítók. Ha arról is szívesen olvasnál, hogyan kapcsolódik az első karácsonyfa a grófnőhöz, ide kattintva olvashatsz róla. 

A durva anya vadócokat nevel

Brunszvik Teréz 1775. július 27-én született Pozsonyban, négy gyermek közül a legidősebbként. Apját, Brunswik Antalt ebben az évben emelte grófi méltóságra Mária Terézia királynő. A lány még csak tizennyolc éves volt, amikor búcsút kellett vennie édesapjától. A családfőnek ő maga állíttatott sírkövet, és később itt fogadta meg, hogy sosem megy férjhez.

A családot 1808-ban ismét tragédia érte: Teréz húga, Jozefin négy gyermekkel özvegyen maradt. A legidősebb nővér ekkor magára vállalta, hogy megfelelő neveltetési lehetőséget keres az árván maradt apróságoknak. Európai utazásai során, Svájcban találkozott a kor egyik leghíresebb pedagógusával, Johann Heinrich Pestalozzival és a humánus nevelést pártoló tanaival. A lánynak annyira megtetszett a módszer, hogy eldöntötte, meghonosítja Közép-Euróban és húga gyermekeinek nevelése közben tanulmányozza. 

1828-ban, Budán, a mai Mikó utca és az Attila út sarkán, édesanyja házában, saját vagyonából alapította meg az első magyar intézményt, amelyet Angyalkertnek nevezett el. Az óvoda nagy szenzációnak számított, ugyanis a Habsburg Birodalom területén nemigen fordítottak figyelmet a hat-hét évesnél fiatalabb gyermekek nevelésére. Pestalozzi és Brunszvik viszont ezt a kort tartották a legfontosabbnak a nevelés szempontjából. 

„A korai nevelés a legfontosabb! Az, amit az ember ebben az életkorban felfog, kihat egész életkorába”, vélte a grófnő, aki az óvoda elsődleges feladatának az erkölcsi nevelést tartotta, azonban elemi szintű nevelés is folyt az intézményeiben. Annak ellenére, hogy küldetéstudatát isteni sugallatúnak vélte, a világi nevelésből is kivette a részét. Krisztinavárosban például 1828-ban ipariskolát hozott létre lányoknak, és 1829-ben a cselédlányoknak is iskolát építtetett. 

Férfiak látták el az óvó szerepet

Bár a grófnő számára meghatározó volt a lányok taníttattatása és nevelése, óvodáiban kezdetben férfiak láthatták el az óvó szerepet. Az Európában elsőként létrehozott óvóképzőbe is csak férfiak nyerhettek felvételt. Ez a 19. század végére változott meg, de akkor gyökeresen, ugyanis 1892-től már csak nők lehettek kisdedóvók. 

Brunszvik Teréz munkássága az óvodaalapításon és óvóképzésen túl egészen a nőnevelésig kiterjedt. Bár ez utóbbiban nem ért el látványos sikereket, szinte egész életén át foglalkoztatta a női egyenjogúság, így joggal mondható a magyar nőnevelés úttörőjének. 1861. szeptember 23-án hunyt el a Váchoz közeli Dukán. Szeptember 28-án helyezték örök nyugalomra Martonvásárhelyen, a Brunszvik család mauzóleumában. 

Olvass tovább! Viktória királynő naplója A szürke ötven árnyalatának 19. századi kiadása

A viktoriánus kor volt az egyik legprűdebb a történelmi feljegyzések szerint. Ebben az időszakban esett meg az is, hogy azt javasolták a nőknek, hogy a nászéjszakájukon dőljenek hátra, és gondoljanak Angliára. Egyes esetekben letakarták a fedetlen asztal- és zongoralábakat is, mert túlságosan fallikus jellegűek voltak.

(A képek forrása: MTI Fotóbank)

• brunszvik teréz
• magyar
• óvoda
• tanítás
• gyereknevelés
• Terasz