Kiderült, mit rejt a legrégebbi bibliai tekercs
45 év után sikerült megfejteni
Mit rejt az 1500 éves, égett tekercsmaradvány?
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- Ő Zoltán Erika 23 éves lánya: a gyönyörű Zoé le sem tagadhatná az anyját
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- 10 kép Észak-Koreából, amiért kitiltást kapott a fotós – Ezt az arcát senki nem láthatja az országnak
A kumráni tekercsek után a legrégebbi fennmaradt bibliai részletet rejtette az izraeli Ejn Gediben talált 1500 éves, égett tekercsmaradvány, amelyet CT-vizsgálattal fejtettek meg - írta a Háárec izraeli újság.
Az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei feltárták az utóbbi néhány hétben egy Kr. u. 6. században írt, de égése miatt mostanáig olvashatatlan tekercsmaradvány szövegét.
Mit rejt a tekercs?
Az 5 centiméteres tekercsmaradványt 45 évvel ezelőtt találtak a Holt-tenger melletti Ejn Gediben, egy zsinagóga romjai közt. Az írás Mózes harmadik könyvének, a Leviták könyvének kezdő sorait tartalmazza, amelyről így kiderült, hogy az 1947-ben megtalált, a Kr. e. 2. és az Kr. u. 1. század között készült kumráni tekercsek után a legrégebbi eddig fellelt bibliai részlet.
Jeruzsálemben Miri Regev izraeli kulturális és sportminiszter, valamint a régészeti hatóság elnökének jelenlétében tartott sajtótájékoztatón ismertették a szenzációs felfedezést a múlt héten.
Az Ejn Gediben lévő 6. századi zsinagóga nyomait a hatvanas években tárták fel a régészek, akik megállapították, hogy az épület egy 6. századi tűzben égett le a Szentföld bizánci korszakának végén. Az egykori település lakói a tűzvész után nem tértek többé vissza, sorsára hagyták a korabeli megégett tóratekercseket, az ott talált bronzlámpást és 3500 pénzérmét is.
CT-vel vizsgálták
A kutatást végző Szefi Porát professzor szerint vagy korabeli beduin törzsek csaphattak le a településre, vagy a bizánci hatóságokkal kerültek összetűzésbe az egykori falu lakói. A porig égett romok között egy tóraszekrényt is találtak, benne pedig a megégett tekercset, amelyet a Jeruzsálemi Izrael Múzeum régi iratokat kezelő laboratóriumába szállítottak.
A múzeum műhelyében az utóbbi években új módszereket is bevetettek az eddig olvashatatlan szövegek tanulmányozására, átvilágítására, megfejtésére. Az Ejn Gediben talált tekercset egy modern mikro-CT-vel vizsgálták meg, amit általában egerekkel végzett kísérleteknél alkalmaznak.
Az eredményeket elküldték az amerikai Kentucky Egyetemen dolgozó Brent Seales professzorhoz, aki a képek olvasásához különleges módszert dolgozott ki, ezzel tette láthatóvá az egykori szöveget: a Leviták könyvének első nyolc szakaszát.
A frissen megfejtett Ejn Gedi-szöveg első tanulmányozásából kiderült, hogy nincs lényegi különbség a hatodik századi és a ma ismert bibliai rész között.
További, hasonló állapotban talált ősi iratok tanulmányozását tervezik a jövőben a legújabb tudományos módszerekkel - közölte a Júdeai-sivatagban talált tekercsekért felelős Pnina Sor.
OLVASD EL EZT IS!

- történelem
- kultúra