Tényleg üstökös jelezte Jézus születését? Ezt láthatták az égen

A keresztény hit szerint karácsonykor,szenteste, december 24-én ünnepeljük Jézus születése napját, valójában azonban születése pontos időpontja nem erre a dátumra tehető. Voltaképpen nem is ismeretes, ugyanis a Biblia nem jelöl meg erre vonatkozó dátumot.

Csak a körülményekre hagyatkozva lehet feltételezni, hogy nem télen, hanem más évszakban, valószínűleg nyáron jött világra Jézus. Ezt az elméletet arra alapozzák, hogy a népszámlálásokat rendszerint nem télen tartották ebben az időben, hiszen ilyenkor mind a hőmérséklet, mind a nehezen járható utak hátráltatták volna a munkát. A másik ok, amiért a téli időszakon kívül esőnek vélik a Megváltó születése napját, az, hogy a Bibliában is említett pásztorok télen bizonyosan nem tartózkodhattak a nyájaik mellett a zord időjárás miatt.

Ami az időbeni elhelyezést illeti, pár gondolat erejéig az évre is érdemes kitérni. A Gergely naptár Krisztus születése napjától számolja az időszámítás kezdetét, mely év az 1-es, ám egyes szöveges források vizsgálata alapján időszámításunk előtt 8-3 közé tehető a valós születési év. A születési év meghatározásában a csillagászat is segítséget jelent, hiszen ismerve az egyes égitestek mozgását, és tudván, hogy a feljegyzések szerint Jézus születési helyére egy fényes csillag vezette a bölcseket, felállíthatók elméletek.

Mi lehetett az égen?

Itt merül fel a kérdés, mi lehetett az a fényes pont az égen, melyet a Biblia is említ, mint a jelet, melyet a bölcsek követtek Jézus születésének pontos helyére. Bár a Biblia szerint a fényes pont egy csillag volt, ez valószínűtlen, tekintve, hogy a csillag megállt Betlehem felett, és a megállás bolygót feltételez. A rövid ideig látható üstökös vagy a szupernóva - csillagrobbanás okozta fényjelenség - lehetőségét ugyancsak kizárták a csillagászati szakértők. Utóbbit a világ más pontjain is látták volna, de az égi jelenség nem lehetett túl feltűnő, hiszen azt Heródes király udvarában nem észlelték.

A legvalószínűbb tehát, hogy a betlehemi csillag valójában nem csillag volt, hanem bolygó, ráadásul, mint azt Kepler feltételezte, egyszerre több bolygó együttállása. Mivel a bolygók nem a Föld körül forognak, innen nézve olykor úgy tűnhet, megállnak, és ez a látható megállás tűnhetett fel a bölcseknek amellett, hogy az együttállásban lévő bolygók valamennyire fel is erősítik egymás fényét.

Számításai szerint a Jupiter és a Szaturnusz együttállása lehetett, amit a bölcsek útmutató csillagként követtek, és ehhez az együttálláshoz időlegesen a Merkúr is csatlakozott. 

A feltételezett év

Az 1600-as évek csillagásza, Kepler megpróbálta megkeresni azt a lehetséges időpontot, amikor egy vezérlő fénypontként megfigyelhető bolygóegyüttállás valósulhatott meg Krisztus feltételezett születése ideje, az 1582-ben érvénybe lépő Gergely naptár alapján időszámításunk szerint 1 táján. Arra jutott, hogy ez a feltételezett Jupiter-Szaturnusz együttállás korábbra, időszámításunk előtt 6-ra tehető.

Kepler feltételezésével csaknem szinkronban van egy régi sumér város területén, Irakban, 1925-ben talált agyagtáblalelet szövege, mely időszámításunk előtt 7-ben látható égi jelenségként rögzítette az általa is kiszámolt bolygóegyüttállást.

A bölcsek a születés és a Messiás csillagképében, a Halakban együtt álló Jupitert, azaz a királyi égitestet, illetve a Szaturnuszt, a zsidóság legfőbb égitestét követve remélhették tehát, hogy eljutnak a születendő Megváltóhoz, amikor végül célt értek, és megtalálták a jászolban fekvő Jézust.

• csillagok
• bolygók
• betlehem
• Terasz