Figyelmeztet a népegészségügy: súlyos betegség terjedhet el az árvíz miatt

Bár a dunai árhullám nemsokára elhagyja az országot, az utómunkálatok csak most kezdődnek. Az árvíz fertőzésveszélyt hordoz magában, hiszen az ár ürüléket, szennyező anyagokat, szemetet és állattetemeket sodor magával. 

Betegségek az árvíz után

A víz apadásakor fertőzéses eredetű megbetegedések terjedhetnek el az érintett területeken. Az áradó vízben elsősorban hányásos, hasmenéses betegséget okozó kórokozók fordulhatnak elő, de az akár hepatitis A fertőzést is okozhat. 

"A hastífusz tünetei nagyjából két héttel a kórokozóval való találkozás után jelentkeznek, elsősorban magas láz és fejfájás formájában, ezért is fontos, hogy a védekezésben nem részt vevők ne tartózkodjanak az érintett területeken" - idézi Nagy László infektológus Webbeteg szakportálon olvasható figyelmeztetését az Index.

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy a fertőzések elkerülésének elemi feltétele a tiszta kéz, tiszta ivóvíz, és annak elkerülése, hogy a szennyezett víz szembe, szájba kerüljön.

Sokan elfelejtik, hogy az árvíz szennyezett víz, ami magával sodorja a kommunális hulladékot, az elhullott állatok tetemét vagy épp az emésztőből és latrinából kimosott ürüléket. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ figyelmeztet, hogy a víz által elöntött területek takarításakor is ajánlott védőruházatot, gumikesztyűt és maszkot is használni, melyeket ezután a többi ruházattól elkülönítve kell kimosni. Mezítláb még a visszahúzódott területekre sem szabad lépni.

"Az árvíz által lerakott iszap fertőzésveszélyes, az ingatlanok takarítása során fokozott figyelemmel kell eljárni" - emeli ki Nagy László, hozzátéve, a szennyezett anyagot a kijelölt helyre kell eltávolítani. Az infektológus szerint a védekezésnél felhasznált anyagok eltávolítása, elhelyezése és esetleges újrahasznosítása a szabályozott feladatok közé tartozik. 

- A gátak megerősítésére használt homok nem alkalmazható közterületek (udvar, kert, játszótér) feltöltésére, csupán építkezéseknél hasznosítható újra, miután a tárolózsákokkal együtt környezetre ártalmasnak minősülnek. A kiürített és kiszárított zsákok is csak a hulladék és a szemét gyűjtését, tárolását szolgálhatják - mondta el a szakember, aki arra is kitért, hogy a sokáig megmaradó állóvíz kedvező közeget biztosít a szúnyogok elszaporodásának.

Ugyan Magyarországon ezek a rovarok még nem okoznak sok fertőzéses eredetű betegséget, de a globális felmelegedés a jövőben kedvezni fog az invazív fajok elterjedésének. A szakértők számára pedig ismert a jelenség, hogy a hosszan tartó esőzések, árvizek elől menekülve a rágcsálók behúzódnak az emberek által lakott helyekre, és elszaporodnak.

Az infektológus szavai szerint ezzel az árvizek után gyakoribbak lehetnek a rágcsálók által terjesztett betegségek, mint a magas lázzal, hasmenéssel járó, Délkelet-Ázsiában gyakori kanászkór (leptospirosis) vagy a nyúlpestis (tularaemia). A szakorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a szennyezett víz szájba kerülésével juthatnak be a kórokozók a szervezetbe, hanem akár egy bőrön lévő horzsoláson keresztül is.

Müller Cecília országos tisztifőorvos felhívta a figyelmet az árvíz utáni fertőtlenítés fontosságára az árvíz elleni védekezésről tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Müller Cecília elmondta: a települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik. A helyes eljárásról útmutatót készítettek a településeknek, illetve 24 órás call centert, ügyfélszolgálatot is működtetnek.

Ugyanakkor több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből. Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Továbbá lajtoskocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják - tette hozzá.

Képek: Getty Images Hungary

• betegség
• árvíz
• figyelmeztetés
• veszélyes
• Terasz