Ilyen házat kell építened a szocpol elnyeréséhez

Ahhoz, hogy jövőre igényelhesd a vissza nem térítendő szociálpolitikai támogatást - közismertebb nevén a szocpolt -, legalább B kategóriás lakást kell építtetned vagy venned. Ha A kategóriásat építtetsz, illetve vásárolsz, akkor több pénzt igényelhetsz, és nő az összeghatár abban az esetben is, ha az A+-os kategóriába esik az ingatlan. De mit takarnak ezek a kategóriák, melyek a főbb jellemzői egy B kategóriás lakásnak, és mennyibe kerül?

Az általunk megkérdezett szakemberek mindegyike egyetértett abban, hogy igen nehéz általános érvényű megállapításokat tenni egy B kategóriás házra vonatkozóan, hiszen több tényezőtől függ, hogy az ingatlan melyik kategóriába kerül. Kevesen tudják például, hogy a fűtési rendszer átfogó vizsgálata mellett a melegvízelőállítás is befolyásolja az adott épület energetikai besorolását. Az egyes kategóriákba való besorolás során az energiafelhasználás mellett az energia előállítása a kulcsszó: magasabb szintre kerülni az energiafelhasználás csökkentésével vagy a környezetet kevéssé terhelő energiák felhasználásával lehet.

Melyek a legeredményesebb módszerek? Egyrészt, a hőigény csökkentése a falak, födémek jobb szigetelésével, vagy a nyílászárók cseréjével. Másrészt, az energiatudatos hőelőállító gépészeti rendszerek előnybe részesítése, ilyenek például a kondenzációs technológiájú gázkazánok vagy a hőszivattyúk. Fontos a melegvízelőállítás módszerének megfelelő megválasztása, itt a legoptimálisabb megoldást a napkollektor biztosítja.

Lengyel Ágoston, a Pannon Építőműhely Kft. ügyvezető igazgatója - hangsúlyozva, hogy nem lehet általánosságban fogalmazni - elmondta: egy C kategóriásra tervezett épülethez képest a B kategóriába már egy kis odafigyeléssel is be lehet kerülni, akár egy olyan házzal, melynél az átlagos gépészeti megoldások mellett körültekintően választották meg a falszigetelést és a nyílászárókat. Fordított helyzet is elképzelhető, amikor egy átlagos - de természetesen a követelményeknek megfelelő - építészeti szerkezet egészül ki energiatudatos gépészeti megoldásokkal.

A villany nem jó ötlet

Trükközni leginkább a megújuló energia felhasználásával lehet: a kategóriák szempontjából a legjobb, ha napkollektort használunk, második helyen a fa áll, a harmadikon a gáz, a negyediken pedig a villany.

- Ha nappali elektromos árammal akarom biztosítani a fűtést, akkor az annyit jelent, hogy 2,5-szer jobb építészettel kell előállnom ahhoz, hogy a ház ugyanabban a kategóriában maradjon, mintha gázzal fűtenék – magyarázta a szakember.

Horváth Tamás, a Varió Ház Kft. műszaki vezetője kérdésünkre közölte, ha új házban gondolkodunk, akkor kijelenthető, hogy ma már nem éri meg B kategóriás házat építeni. A B kategória eléréséhez elég a kevés hőszigetelés és a gyenge nyílászárók, az A kategóriába való bekerüléshez pedig elegendő lehet a kétrétegű, üvegezett ablak, a 30-as tégla 6-10 centiméteres külső szigeteléssel, a hőszigetelt födém és aljzat, valamint egy kondenzációs kazán.

700 ezer forint a különbség

Horváth Tamás az árakkal kapcsolatban arról tájékoztatott: egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház B kategóriában nettó 13,7 millió forintba kerül, egy A kategóriás pedig 14,5 millió forintba. A különbség tehát 700 ezer forint.

Kosztricz László, a Kvartell Kft. vezetője is hangsúlyozta, hogy a kategóriák esetében nem arról van szó, hogy a megbízó csináltat egy A-s falat. Sőt, nem is biztos, hogy ha csak a fal jó, akkor bekerül a B kategóriába az ingatlan.

7-8 millió egy B kategóriás, 60 négyzetméteres ház

Ugyanakkor kijelenthető, hogy ha nagyon tudatosan odafigyelünk arra, hogy milyen anyagokat használunk, akkor egyáltalán nem kihívás a B kategória elérése. Kosztricz László az árakról szólva elmondta, egy 60 négyzetméteres családi ház B kategóriában nettó 120-140 ezer forintba kerül négyzetméterenként. Ez 7,2-8,4 millió forintot jelent.

Egyben a szakember hangsúlyozta azt is, hogy 75 négyzetméteres családi házat nem érdemes építeni a járulékos költségek - például a közmű bekötése - miatt. Ezek a költségek ugyanis a nagyobb házaknál arányaiban kevesebb pénzt visznek el, így érdemesebb befektetni egy nagyobb ingatlanba.

A szakember úgy vélekedett, ha valaki egy 65-70 négyzetméteres új ház építésében gondolkodik, akkor az egyik legjobb megoldás, ha kondenzációs kazánt választ a fűtésre, amelyből a legegyszerűbb verzió 250 ezer forintba kerül. Sokat lehet azonban javítani a helyzeten az úgynevezett hőszivattyús megoldással, ami a kinti hőmérsékletet használja fel. Egy ilyen szerkezet 2 millió forintba kerül, viszont öt év alatt visszahozza az árát.

• támogatás
• belföld
• Terasz