Az egész egyházat becsapta!

Mark Hofmann 1954-ben született Salt Lake Cityben, jámbor istenfélő mormon családban. A középiskolában nem nyújtott valami fényes teljesítményt, tanulmányainál jobban érdekelte a régi mormon pénzek gyűjtése.

Ezzel együtt nem sokkal érettségi után, 1973-ban a délnyugat-angliai Bristolba küldték hittérítőnek. Hofmann ott fedezett fel egy gazdag kínálattal rendelkező antikváriumot, és belevágott a mormon hittel kapcsolatos könyvek vásárlásába - hamarosan pedig csodálatra méltó hamisításukba, amellyel az egész mormon egyházat becsapta.

A mormonok rég elveszett, legfontosabb könyve

1979 végén visszaköltözött Salt Lake Citybe, majd hamarosan egy 1688-as kiadású János Király Bibliával és egy összehajtogatott, leragasztott papírlappal állt elő, amelyről azt állította, hogy a könyvben találta. A papír külső felén a következő erősen megfakult, tintával írott szavak voltak olvashatók: Ezeket a betűket lelkiismeretesen, saját kezemmel másoltam le az aranytáblákról és adtam át Martin Harrisnek. Aláírás: Joseph Smith Jr.

A ragasztó eltávolítása után derült ki, hogy a papírlapot különböző szimbólumok és rajzok töltik be. Ez pontosan megfelelt az arról a papírról adott leírásnak, amelyet Martin Harris - lásd keretes szöveg - 1828-ban vizsgálatra New Yorkba akart vinni.

Az egyház vénjei eredetinek ítélték a dokumentumot, és Hofmannt megajándékozták A mormon könyve első kiadásával és egy több mint 20 ezer dollárt érő, régi mormon pénzben kifizetett összeggel. Hofmann azonnal bejelentette, hogy a továbbiakban régi könyvekkel kíván kereskedni.

Újabb titokzatos dokumentumok - ugyancsak jutalomért

1981 elején Hofmann két újabb korai mormon dokumentummal állt elő, és az egyház ismét több mint 20 ezer dolláros jutalomban részesítette. A következő évben egy ceruzával vonalas papírra írt nyilatkozatot kínált eladásra, melyet szintén Martin Harris hagyatékaként hirdetett.

Nem sokkal ezután bejelentette, hogy rábukkant egy 1829-ben írt levélre, amelyet állítólag Joseph Smith édesanyja írt. Az egyház annak rendje és módja szerint hitelesítette mindkét dokumentumot, a sajtó pedig igazi Indiana Jonesként kezdte Hofmannt emlegetni.

Hofmann hamarosan kiterjedt kereskedelmet folytatott könyvekkel és aláírt dokumentumokkal. Állítása szerint ezek jelentős részéhez úgy jutott hozzá, hogy felvásárolta a régi leveleket azoktól, akik azokat a bélyegek miatt szerezték meg, de a levelek tartalma nem érdekelte őket. A leghíresebb árveréseken vett részt, ha pedig vásárlásaihoz tőkére volt szüksége, mormon hittársai között mindig talált gazdag befektetőt.

Egymillió dollár A szabad ember esküjéért

1985 elején Hofmann néhány legközelebbi ismerősének megsúgta, hogy megtalálta az amerikai történelem leghíresebb elveszett dokumentumát. Ez az első, még 1639-ben nyomtatott dokumentum egy mindössze egyetlen oldalas kis papírlap volt, amely a Massachusetts állam első polgárai által letett fogadalmat, A szabad ember esküjét tartalmazta.

Mindössze 50 példány készült belőle, ezek mindegyike elveszett, csak a szövege maradt fent. Hofmann elmondta, hogy a New York-i 59. utcában lévő Argosy Book Company cégtől vásárolt néhány régi iratot, és az Esküt ezek közt találta. Hofmann az Esküt egymillió dollárért kínálta megvételre a Kongresszusi Könyvtárnak.

Ezzel a trükkel azonban nem ért célt. Az egyházat támogató egyik cég, amely előbbit segítette a Hofmann-féle felfedezések megvásárlásában, a csőd szélére került - ezzel Hofmann is adósságba csúszott. Bosszúból két bombát is küldött csomagban a cég vezetőinek, egyet pedig saját kocsijába rejtett, hogy elterelje magáról a figyelmet.

Csakhogy a rendőrség a merénylő után kutatva rábukkant egy vésnökműhelyre - arra, amelyben az Eskü hamisított nyomólemezét is készítették. A bizonyítékok meggyőzőek voltak. Egy 1986 májusában megtartott előzetes kihallgatás után Hofmannt gyilkosság és csalás vádjával bíróság elé állították. 1987 januárjában a megyei ügyészség két nyomozója előtt vallomást is tett, amelyet január 23-án a bíróság előtt is megismételt. A bíró életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte.

Kizárólag hamisítványok?

Soha senki nem fogja megtudni, hogy a Hofmann által eredetiként eladott dokumentumok között valójában mennyi volt a hamisítvány. Tény, hogy rendkívül precízen dolgozott: az Eskü hamis voltára egy, a régészeti leletek kormeghatározására szolgáló berendezésben végzett eljárás sem derített fényt.

Végül az Arizonai Állami Bűnügyi Laboratórium okmányszakértőjének hosszadalmas elemzése mutatta csak meg, hogy a dokumentum, bár tökéletes, de hamis.

Fotó: francesfarmersrevenge.com

Cikkünk megírásában Brian Innes Csalók és hamisítványok című könyve segített.

• vallás
• csalás
• történelem
• Terasz