Atlantisz romjaira találtak a tudósok a tenger alatt?

A legendák szigete, az elveszett világ, az aranykor királysága, utópisztikus civilizáció, a földönkívüliek bázisa - sokan és sokféleképpen nevezték már, egy azonban biztos, Atlantisz mítosza máig nem hagyja nyugodni az emberiséget.

Az elsüllyedt kontinens titkai azóta vívnak ki maguknak szélesebb körű érdeklődést, mióta Platón részletesen írt egy Atlantisznak nevezett szigetről Timaiosz és Kritiász című dialógusaiban. Az ókori filozófus hatalmas királyságként beszélt róla, ahol gazdagság és béke honolt, egészen addig, míg lakói túl mohók nem lettek, minek következtében az istenek haragja sújtott le rájuk, és egy természeti katasztrófa során a sziget egy nap és egy éjszaka alatt a tengerbe süllyedt.

Az elsüllyedt világ legendája azonban nem csupán a görögöknél volt ismert, az indiai és egyiptomi mondavilágban is vannak nyomai. Bár létezését máig nem sikerült bizonyítani, számtalan feltételezés és összeesküvés-elmélet látott napvilágot vele kapcsolatban, emellett pedig a kutatókat sem hagyja nyugodni, tudományos körökben is próbálják bizonyítani a történet valóságalapját. Az egyik legújabb felfedezés pillanatok alatt magára vonta a világ figyelmét.

Egy korszakalkotó felfedezés

Nemrég a tudósok az Észak-Atlanti-óceán mélyére temetve, az Orkney-Shetland-szigetektől nyugatra ősi, elveszett világra bukkantak. Az 56 millió évesre becsült, tízezer négyzetkilométeres, kontinensnek is beillő területet olyan barázdák szelik át, melyeket egykor folyók hozhattak létre, illetve olyan csúcsok tagolják, melyek egykor hegyekhez tartozhattak.

A geológusok olajtársaságok számára gyűjtöttek adatokat a tengerfenékről, mikor is a hanghullámok segítségével körvonalazni tudták a különös domborzati viszonyokat. Úgy vélik, a mélységben található táj egy nagyobb, ma szárazföldinek számító terület része lehetett, valószínűsíthető, hogy Skóciával állt összeköttetésben, de akár Norvégiáig is elnyúlhatott.

A vezető kutató, az angliai Cambridge-i Egyetem tudósa, Nicky White véleménye szerint az egész terület olyan, mintha egy víz alatti ország térképe lenne. A szintén cambridge-i Ross Hartley vezetésével a kutatócsapat nyolc folyót fedezett fel a mélyben, a fúrási mintákban pedig virágport és szenet találtak a szárazföldi élet bizonyítékaként. Az erre utaló réteget azonban White szerint mintegy geológiai szendvicsként tengeri üledékes rétegek határolják, ami azt feltételezi, hogy a kontinens felemelkedett, majd újra lesüllyedt. Mindez azonban két és fél millió év leforgása alatt történhetett, amit a földrajztudósok rendkívül szokatlannak, túl rövid időnek tartanak.

Felemelkedett, majd újra elsüllyedt

Egy elmélet szerint a Föld köpenyének határáról feltörő, fokozatosan a felszín felé közelítő anyag tolta föl a területet, majd, mikor ennek aktivitása megszűnt, az vissza is süllyedt. Ilyen jelenségek a világ számos táján felfedezhetők, így a tudósok szerint több hasonló, elveszett kontinens is rejtőzhet a víz alatt.

Eddig azonban csak két ilyen felfedezés látott napvilágot, bár azok az Észak-Atlanti-óceán alatt felfedezett tájnál jóval kevésbé voltak jelentősek. Különös formái, szárazföldi eredete és mérete miatt nem véletlen hát, hogy sokan már most az Atlantisz utáni kutatás egyik legjelentősebb állomásaként emlegetik a még számos titkot rejtő projektet.

Képek: reinep.wordpress.com; norseandviking.blogspot.com.

• tudomány
• kutatások
• érdekességek a világból
• lelet
• Terasz