Április 6-án ismét kétharmados sikert aratott a Fidesz. Ez persze rögtön még nem volt biztos, hiszen több körzetben is szorosan alakultak az eredmények. A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választáson kevesen, az arra jogosultak mindössze 61,24%-a vett részt. A 106 egyéni választókörzetből 96-ban nyert a Fidesz-KDNP, míg a baloldali összefogás pártjai tíz egyéni helyet szereztek meg az új, 199 fős parlamentben. A Fidesz-KDNP 133, az összefogás pártjai összesen 38, a Jobbik 23, az LMP pedig 5 képviselőt delegálhatott az Országgyűlésbe.

Bár Orbán Viktor egy nyílt levélben húsvét utánra ígért újabb egyeztetést a Szabadság térre tervezett és sok vitát kiváltott német megszállási emlékmű kapcsán, a választás után szinte egyből megkezdték a szobor építését. Az április azzal telt, hogy munkások felállították az emlékmű talapzatát, tüntetők pedig rendre lerombolták azt. Az emlékmű bírálói szerint a szobor felmenti és áldozatként mutatja be az 1944-es magyar hatóságokat, akik felelősek voltak a deportálásokért. A kormány álláspontja szerint azonban nem menti fel a bűnösöket a szobor, hiszen az ábrázolt angyal nem a magyar államot, hanem minden ártatlan áldozatot jelképez. Az emlékmű ellen több zsidó szervezet és az ellenzék egy része is kifejezte tiltakozását.

Lázár János április elején írt levelet Vidar Helgesen EU-ügyekért is felelős norvég miniszternek, hogy nem tetszik a magyar kormánynak, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeit az Ökotárs Alapítvány osztja szét, mivel szerintük az az LMP-hez köthető. Helgesen válaszában megdöbbenését fejezte ki, és jelezte, szerinte igaztalanok Lázár vádjai. Csepreghy Nándor, Lázár minisztériumának, a Miniszterelnökségnek az államtitkára "párthoz kötődő, szélhámos gittegyletnek" nevezte a norvég pénzeket elosztó alapítványokat, és szerinte ezeket a pénzeket a kormánynak kellene szétosztania.

Ukrajna keleti részén áprilisban kezdődtek a heves, gyakorta erőszakos tüntetések, amiket állítólag oroszpárti civilek szerveztek. Az ideiglenes ukrán kormány már akkor arra figyelmeztette az ENSZ-et, hogy ez egy orosz akció része, aminek végső célja az, ami a Krím-félsziget esetében is történt, azaz a területszerzés. Ekkor született meg az a rendelet is, mely terrorelhárító műveletek végrehajtását engedélyezte az ukrán hadsereg egységei számára.