Íme, az első számítógép: hihetetlen az ókori görög szerkezet

1902. május 17-én görög halászok egy időszámításunk előtti első században elsüllyedt hajó roncsára bukkantak a Krétához közeli Antiküthéra szigete mellett. Amit a roncs belsejében találtak, az még meglepőbb volt.

A különleges tárgy eredetét nem sikerült megfejteniük. A hely miatt, ahol rátaláltak, az antiküthérai szerkezetnek nevezték el, és elszállították az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumba.

A tárgy eredetét homály fedi

A szerkezet bronz fogaskerekekből és tárcsákból áll, melyekre ógörög nyelven csillagászati megjegyzéseket írt valaki. A korrózió miatt erősen megroncsolódott lapos bronzdarabok lenyűgöző részletességgel lettek összeállítva. Fogaskerekű részei óraszerű működésre utalnak, gyűrűk és szögmérő jelzések voltak rajta. Tisztítás után az égitestek, a Nap és a Hold, valamint a csillagok rajza tűnt elő a felszínén. A kutatók nem tudták megfejteni az eredetét és jelentését, de egyikük ráragasztotta az ősi görög számítógép elnevezést.

Folyamatosan vizsgálják és fejtegetik

2006-ban Mike Edmunds kutató, a wales-i Cardiffi Egyetem csapatával CT-vel vizsgálta a szerkezetet. Egyre inkább bizonyossá vált, hogy a lelet egy ókori antik számológép, ami a Naprendszerben található égitestek helyzetéből kalkulálja ki a holdfogyatkozásokat. A tudósok próbálták megfejteni a szerkezeten található mintegy kétezer szimbólumot és írásjelet, és az egyik tárcsa elején a görög zodiákussal és az egyiptomi naptárral kapcsolatos adatokat fedeztek fel. A másik tárcsa holdciklusokról szóló feljegyzéseket tartalmazott. A röntgensugaras vizsgálatok később fedezték fel a precízen elkészített fogaskerekeket, melyek alátámasztották az ókori analóg számítógép ideáját.

Hihetetlen intelligenciáról ad tanúbizonyságot

A szerkezet összeillesztései és minden további felfedezés és magyarázat arról tanúskodik, hogy összeszerelője zseniális módon értett a csillagászathoz, matematikához, aritmetikához és mechanikához.

A kutatók először azt hitték, hogy a heliocentrikus, vagyis napközpontú világképet ábrázolja. Ám később a feliratok között használati utasításszerű mondatokat találtak, melyek leszögezték, hogy a készülék a geocentrikus világkép alapján összerakott csillagászati prezentáló eszköz. A fogaskerekeket egy kar segítségével mozgatták, a különböző dátumok beállításával pedig a készülék kiadta, hogy abban az időpontban hol és hogyan állnak a bolygók.  

A készítőjéről csak találgatások folynak

Nem tudni, ki állította össze a lenyűgöző antiküthérai szerkezetet. Egyes vélemények szerint a Rodoszi Poszeidóniosz nevű filozófus találta fel. Mások egyenesen Arkhimédészt, a zseniális természettudóst és csillagászt tartják az atyjának. Cicero az egyik művében említést tesz egy pontosan ugyanilyen készülékről.

2014-ben argentin kutatók megállapították, hogy az egyik tárcsán az időszámításunk előtti, 205. május 12-én történt napfogyatkozást prognosztizálták, így a szerkezetnek a dátum előtt kellett készülnie. A radiokarbonos kormeghatározás ezt alátámasztotta, mert időszámításunk előtt 100 és 150 közötti periódusra datálja a tárgy korát. 

• rejtély
• régészeti leletek
• ókori hely
• lelet
• görögország
• Terasz