Mi a sátán száma? Ha te is a 666-ot válaszoltad, óriásit tévedtél
Teszteld, mennyire vagy tájékozott!
Az alábbi kérdésekre bizonyára neked is azonnal eszedbe jut az egyértelműnek tűnő felelet, ám egyáltalán nem biztos, hogy a helyes válasz birtokában vagy. Ezek olyan közkeletű tévhitek, amelyeknek még a legtájékozottabbak is bedőlnek, de mi az igazság? Elmondjuk!
Mi a sátán száma?
Mielőtt rávágnád, hogy 666, állj meg egy pillanatra. Bár az emberek 90%-a biztosan ezt a választ adná, valójában ez nem ilyen egyértelmű. A mindenki által ismert 666-os szám a Jelenések könyvéből származik, amely a Biblia utolsó könyve, és amelyben ez áll: "Itt van a bölcsesség. Akinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma 666."
Innen származik tehát a hiedelem, mely szerint a 666-os számot azonosítják az Antikrisztussal. A Jelenések könyve legrégebbi példányának 2005-ös fordítása szerint azonban ez a szám nem 666, hanem 616. Az 1700 éves papirusz egy szemeteskocsiból került elő az egyiptomi Oxyrhynchus városában, és a rajta szereplő szöveget a Birminghami Egyetem paleográfiai csapata betűzte ki, David Parker professzor vezetésével. Hogy kinek van igaza, még nem dőlt, tény azonban, hogy a 666 nem feltétlenül a helyes válasz.
Mit hordanak a nyakukban a bernáthegyik?
Valójában nem brandys hordócskát. Bármilyen furcsán hangzik, a mindenki által ismert brandys hordót egy angol művész, a 19. században élt Sir Edwin Landseer, Viktória királynő egyik kedvenc festője találta ki: egyik képén alkalmazta, csupán az érdekesség kedvéért. Mégis valahogy elterjedt, és hibásan él a többség tudatában - arról nem is beszélve, hogy ha valóban brandyt adnának egy lehűlt testű, bajba jutott embernek, valószínűleg a másnapot sem érné meg.
Az viszont igaz, hogy a bernáthegyi kutyákat korábban hordárként alkalmazták. Mielőtt hegyi mentővé kezdték volna kiképezni őket, a szerzetesek ennivaló szállítására használták a négylábúakat az Alpokban, a Svájcot és Olaszországot összekötő Nagy Szent Bernát-hágó közelében található menedékhelyen. A hordót ma elsősorban a turisták kedvéért akasztják az állatok nyakába, akik szívesen fényképezkednek a hatalmas, ám békés kutyákkal.
Melyik a Föld legmagasabb hegye?
A helyes válasz: a Mauna Kea, Hawaii szigetének legmagasabb pontja. Általános tévhit, hogy a Mount Everest a világ teteje, a Mauna Kea ugyanis 10 200 méteres, vagyis majdnem másfél kilométerrel magasabb a Mount Everestnél. Hogyan lehetséges mégis, hogy mindenkinek az Everest jut eszébe? Mindössze arról van szó, hogy kétféle módon mérik a hegyek magasságát: a tenger szintjétől a csúcsig, illetve a hegy lábától a csúcsig.
Éppen ezért a 8848 méteres Mount Everest csak az egyik mérési módszernek megfelelően a világ legmagasabb hegye, a másik szerint nem az. A Mauna Kea egy szunnyadó vulkán, ami 4206 méterrel magasodik a tengerszint fölé, tehát számára a második módszer hozza meg a sikert a versenyben. Az is vita tárgyát képezi, hogy vajon honnan kell mérni a magasságot, vagyis hol van pontosan a hegy alja.
Mire való az erényöv?
Bizonyára meglep, de valójában nem a gondos apák óvták meg a lányok ártatlanságát az erényövvel. Az is csak mese, hogy a háborúzni induló, feleségük hűségében kevésbé bízó lovagok lakatolták le vele oldalbordájukat. Sőt, még csak nem is a középkorból származik.
Az első erényövet ábrázoló rajz a 15. századból maradt ránk: Konrad Keyser Bellifortis című könyve a korabeli hadieszközökről szól, és a szerző jóval azután írta, hogy a keresztesek napja leáldozott. Szerepel benne egy illusztráció, amely egy kemény vasnadrágot ábrázol. A magyarázat szerint firenzei asszonyok viselték, és a képen jól látható a kulcs helye. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hölgyek, nem pedig a lovagok szabályozták a hozzáférést az eszközhöz, és önmagukat védték vele a férfiakkal szemben.
Amikor kiderült, hogy a múzeumi gyűjtemények középkori erényöveinek többsége kétes hitelességű, kivonták őket a kiállított tárgyak köréből. Ami pedig a középkori kínzóeszközöket illeti, minden jel arra mutat, hogy a 19. században gyártották őket Németországban, hogy kielégítsék a szakavatott gyűjtők kíváncsiságát. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne alkalmaztak volna hasonlóakat annak idején.
Mikor ért véget az utolsó jégkorszak?
Bármilyen hihetetlenül hangzik, az utolsó jégkorszak még mindig tart. A földrajztudósok meghatározása szerint a jégkorszak olyan szakasz a Föld történetében, amikor jégsapka húzódik a sarkokon. Jelenlegi éghajlatunk interglaciális, ami nem azt jelenti, hogy két jégkorszak közötti, hanem egy olyan korszak a jégkorszakon belül, amikor a jég a magasabb hőmérséklet hatására visszahúzódik.
Tízezer évvel ezelőtt vette kezdetét a ma is tartó jégkorszak, amely a tudomány mai állása szerint a sorban a negyedik. Hogy mikor ér véget, azzal kapcsolatban csak találgatnak a tudósok. Az interglaciális korszak tartama általában 12 ezer és 50 ezer év között lehet, már amennyiben nem történik valamilyen emberi beavatkozás, ami meggyorsítja a folyamatot.
Cikkünk a Tévhitek a nagyvilágról - 200 dolog, amit biztosan rosszul tudsz című könyv alapján készült. Kiadja a Partvonal Kiadó.