Állásinterjú: 4 illemszabály, amit muszáj betartanod, hogy tiéd legyen a munka

Hiába startolsz kifogástalan szakmai felkészültséggel, ha a személyes megmérettetésen formai hiba csúszik a számításaidba: mert bár a hangsúly a tartalmon van, mégsem mindegy, milyen csomagolásban nyújtod át.

Egy elbaltázott bemutatkozóval például jelentősen ronthatod a rólad kialakuló képet, de egy későbbi viselkedésbaki is lerombolhatja, amit előzőleg felépítettél.

Bár a kiválasztási módszer cégenként és munkaterülettől függően változó lehet, mégis léteznek örökérvényű illemszabályok, amelyeket nem kerülhetsz meg, ha versenyben akarsz maradni. Íme, az interjúprotokoll legfontosabb tételei.

Érkezési illem

Alapvető elvárás a pontosság, vagyis a megbeszélt időpont előtt öt-tíz perccel már érdemes bejelentkezni a recepción. Ugyanakkor tévhit, hogy minél korábban érkezel, annál szimpatikusabb leszel: ne hozz zavarba senkit azzal, hogy már kapunyitáskor sorban állsz. Ha mégis késnél, feltétlenül csörögj oda a céghez, hogy tudasd, de ne az utolsó percben.

Hívás nélkül modortalanság belépni az irodába, még akkor is, ha kopogsz, ezért várj, amíg szólítanak. Köszönnöd neked kell először, de kezet valószínűleg a HR-es nyújt.

Már az elején elmeszeled magad, ha lagymatag kézfogással indítasz, ugyanis ebből a jelentéktelennek tűnő formulából lemérhetők a rejtett képességek: a határozatlan kézfogás introvertált alkatra, rossz kommunikátorra utal, míg a közepesen erős, magabiztos szorítás azonnal szimpátiát kelt.

Az vagy, akinek látszol

Az első benyomást meghatározó egyik részlet kétségkívül az öltözködés. Profi taktikája lehet az önmenedzsmentnek, ugyanakkor elhanyagolva a külcsínt szinte azonnal leírhatnak a döntéshozók. Könnyen játszhatsz a szimbólumokkal, hiszen itt az a lényeg, hogy jó hatást gyakorolj az interjúztatóra, amit első körben a ruháddal érhetsz el. A megfogalmazott üzenet pedig az intelligens, tanult pályázó arculata: vagyis válassz egyszerű, visszafogott színű és fazonú interjúöltözetet, és natúr sminket.

Kövesd a lefelé sötétedő alapszabályt: világos blúz, sötét nadrág vagy szoknya, fekete cipő. A ruhatabuk közé tartozik a miniszoknya, fehér cipő, arany kiegészítők, a rózsaszín, lila, sárga színek viselőit pedig kapásból komolytalannak bélyegzik. Az árnyalatoknál a hideg tónusokkal a mondanivalódra irányítod a figyelmet, a meleggel pedig nyugalmat árasztasz.

Testbeszédes tabuk

Kommunikációnk 55%-a nem verbális, vagyis a tested árulkodó üzenetei duplán nyomnak a latban a beszélgetésen. Mivel itt más szerepkörnek kell megfelelned, mint a magánéletben, vannak olyan hétköznapi mozdulatok, amelyek az állásinterjún egyenesen tilosak.

Az önbizalomhiányról árulkodó görnyedt testtartás éppúgy kerülendő, mint a fotelben szétfolyó magabiztosság. Nőként talán automatikusan keresztbe teszed a lábad, ám a hivatali protokoll ezt igazi modortalanságnak ítéli, ugyanis eredetileg szexuális üzenete van. Helyette zárd össze a térded, a lábaid legfeljebb a bokádnál keresztezzék egymást. A kezed se éljen önálló életet: illetlen az asztalon babrálni vele, tollal vagy papírokkal játszani, de nagyívűen gesztikulálni is. Sokszor nehéz megállni, de tartsd lazán az öledben, ne fond keresztbe és még véletlenül se tedd zsebre.

Jó modor vs modorosság

Ha odafigyelsz a protokoll alapvető szabályaira, azzal azt üzened, hogy képes vagy alkalmazkodni, gond nélkül beilleszkedsz, valamint tiszteled a partnert. Nem szabad azonban összetéveszteni a kulturált, illemtani alapelveken nyugvó magatartást a maníros viselkedéssel.

Ha úgy próbálod meggyőzni a munkaügyi vezetőt, hogy láthatóan bemagolod a Tudni illik, hogy mi illik könyv fejezeteit, majd ezt direkt módon megpróbálod a gyakorlatba ültetni, abból nem jó modor születik, inkább csak modorosság. Nem sokat ér az egész, ha mögötte nem érződik az őszinteség, ugyanis az előadás abban a pillanatban hitelét veszíti, amikor kirukkolsz az előre gyártott gesztusokkal és bebiflázott klisékkel.

• illem
• állásinterjú
• karrier és siker
• Terasz