Ez az oka a lakosság súlyos adóztatásának - Spórolhatna az állam is

A Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartásért Felelős Államtitkársága nyilvánosságra hozta az államháztartás júliusi adatait. Az államháztartás központi alrendszerének 2013. július havi hiánya 129,5 milliárd forintra teljesült.

Ezen belül a központi költségvetés 179,1 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 5,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig közel 44 milliárd forintos többlettel zártak.

Torzító hatások

Az államháztartás központi alrendszerének 2013. július végi hiánya így 851,2 milliárd forintra teljesült. 2012-ben az államháztartás központi alrendszerének 1-7. havi hiánya 437,5 milliárd forintot tett ki.

A 2012-es évhez képest néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek vagy módosultak, ezen kívül új adónemeket is bevezettek. Ennek alapján a 2012. és 2013. évi költségvetés teljesülése tekintetében a két időszak összehasonlítása ezen tényezők torzító hatásának kiszűrése nélkül nem lehetséges.

Befolyásoló tényezők továbbá a 2013. január 1-től átvett önkormányzati intézmények és az április 1-től a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai a költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak idei évi alakulásában.

Személyi jövedelemadó és regisztrációs adó

A központi költségvetés július végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 275 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint az illetékbevételek előző évet meghaladó befizetései.

Ezen kívül az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak a háttérben. Emellett nagyobb összegben alakultak az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és az egyéb bevételek is.

Állami kiadások

A központi költségvetés július végi kiadásai mintegy 826 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak az intézményi struktúraváltással összefüggő idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze.

A 2013. évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye is. Ezen kívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, lakásépítési támogatások, a kezességérvényesítések, az egyéb kiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítási alapok 2013. július végi 180,0 milliárd forintos többlete a Nyugdíjbiztosítási Alap mintegy 121,6 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 58,4 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. július végén az alapok együttes többlete 19,0 milliárd forintot tett ki.

A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím 2013-tól már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok július végi 62,1 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 17,6 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 6,3 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezenfelül az alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. A kiadások közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése - az előirányzatnak megfelelően - alakult magasabb összegben. Továbbá a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap idei kiadása is nagyobb összegben teljesült.

Az állam 129 milliárd forintos hiányát jelentősen le lehetne csökkenteni, ha például Orbán Viktor nem írna annyi felesleges levelet közel 4 milliárdból, vagy ha nem viselné a stadionok építését ennyire a szívén nagyjából 14 milliárdból, vagy például ha nem menne el 6 és fél milliárd prémiumra az állami cégeknek. Emellett további állami kiadások is vannak, amin lehetne spórolni, mint például egy párválasztó buli, egy állami álláskereső oldal vagy csak ha a miniszterelnöki biztosok juttatásait lefaragnák.

• költség
• belföld
• államadósság
• nemzetgazdasági minisztérium
• Terasz