Alig két hét múlva jön a drágulás!

Nem egészen egy hónap múlva bevezetésre kerül az úgynevezett chipsadó, kevésbé ismert nevén a népegészségügyi termékdíj. A kormány nem titkolt célja az adóval - a költségvetésre gyakorolt pozitív hatása mellett - a magyarok étkezési szokásainak átalakítása. A KutatóCentrum és a Marketing&Media közös, reprezentatív felmérése szerint pedig ez még sikerülhet is. 

A magyarok ugyanis, bár nem vásárolnak egészségtudatosan, az árra nagyon érzékenyek, a chipsadóval pedig bizonyosan drágulni fognak a kormány által egészségtelennek tartott élelmiszerek.

A kutatás szerint a 18-64 évesek 61%-a figyeli a leértékeléseket, és igyekszik minél olcsóbban kijönni egy-egy bevásárlás alkalmával, 71%-nak pedig az élelmiszer ára még annak minőségénél is fontosabb.

Bár az összetevőket a megkérdezettek kétharmada megnézi, csupán egyharmadukat befolyásolja a döntés során, hogy mennyi a választott termék cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma.

A kutatást ismertető sajtóközleményből kiderül, hogy a nők és a férfiak között e tekintetben is különbség van, a nők ugyanis az árat és az összetevőket is jobban figyelembe veszik a döntéskor, míg a férfiaknak fontosabb az élelmiszerek minősége.

Az 55 év felettiek odafigyelnek

A tudatosságot illetően különbségek mutatkoznak a különböző korosztályok között is, az 55 év felettiek között például magasabb arányban vannak azok, akik figyelik az élelmiszerek összetevőit, és kedvenc ételeikről is nagyobb arányban mondanak le, ha azoknak magas a cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma.

Ugyanakkor nemcsak az 55 év feletti korosztály körében érhet el eredményeket a chipsadó. A kutatás szerint a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy tudatosabban fog vásárolni, ha bevezetik az új adónemet, bár nem feltétlenül azért, mert egészségtudatosabban akar élni. Az ok sokkal inkább az, hogy a legtöbben igyekeznek minél olcsóbban kijönni egy-egy bevásárlás alkalmával.

Érdekesség, hogy a chipsadó céljában csak a megkérdezettek 6%-a hisz - ennyien gondolják úgy, hogy az intézkedés hatására nőni fog az egészségesen táplálkozók aránya. A megkérdezettek fele ezzel szemben úgy vélekedik: egészséges életmódra csak széles körű oktatással lehet nevelni.

Szeptembertől vezetik be

A magyar chipsadó története 2010-re nyúlik vissza, ekkor kereste meg az egészségügyi államtitkárságot a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, amely kiszerelési egységenként tízforintos hozzájárulást javasolt hamburgeradóként.

A szövetség javaslatát élelmezéstudományi és egészségügyi szakemberek, pénzügyi és jogi szakértők gondolták tovább, javaslatuk két hónapos munka után került a kormány elé. A munka során olyan élelmiszerekről készítettek listát, amelyek só- és cukortartalma az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet vizsgálatai szerint meghaladja az egészségügyi határértéket.

A lista elkészült, a törvényjavaslat szerint szeptembertől a cukros üdítőitalok adója öt forint lesz literenként, az energiaitalé 250 forint, az előrecsomagolt, cukrozott készítményeké 100 forint kilogrammonként, a sós snackeké 200 forint, az ételízesítőké pedig az eredetileg tervezett 500 forint helyett 200 forint.

• hamburgeradó
• belföld
• Terasz