Ha az anya belehal a szülésbe, megölik a babát - Megrázó titkok egy másik nép életéből

A nyugati társadalmak a gyermekvállalást az élet egy olyan céljának tekintik, mely az egyszerű fajfenntartáson jóval túlmutat: a szerelem gyümölcse egy világra jövő apróság.

Bár a legtöbb országban hasonló hagyományok élnek a szülés és az azt követő első hónapokat illetően, árnyalatnyi különbségek lehetnek, elég, ha Kínára és az ottani születésszabályozásra gondolunk. A civilizációtól, illetve a modernizáció vívmányaitól és mindennapos problémáitól távoli törzsek körében azonban sokkal egyszerűbb, olykor pedig jóval brutálisabb hagyományok élnek.

Közel a természethez

Az amazóniai indiánok - akárcsak a legtöbb civilizációtól távol élő törzs - a természet törvényeit és annak erejét tisztelik elsősorban, így ennek szellemében alakítják ki mindennapjaikat. Bár a nyugati ember számára ezen törvények némelyike szokatlannak és talán érthetetlennek tűnik, tetteiket elveik szerint az ökológiai egyensúly, a természettel való harmónia megőrzése és átélése vezérli.

Egyedi szexuális törvények

Ahogy a mindennapokat, úgy a szexualitást és a családot illetően is a természetközeliség és az ezzel kapcsolatos letisztult egyszerűség a fő irányvonal.

A családot a fajmegmaradás magjának tartják, jellemzően ugyanis a házasságon kívüli gyermekszülés nem megengedett.

A törzseknél a szexualitás ennek ellenére nem tabu, és nem is csak a felnőttek kizárólagos dolga. A gyerekek már egészen kicsi koruktól kezdve szereznek szexuális ismereteket a különféle játékok révén, illetve módjuk van otthonukban megfigyelni szüleik nemi aktusát, de a nyilvános szüléseknél is jelen vannak. A közösség tagjai úgy tekintenek a kapcsolatokra és a házasságra, mint a béke, a politika és a gazdaság szolgálatában álló fogalmakra.

Halálra ítélik az újszülötteket

A természet, az egyensúly és a béke iránti tisztelettel magyarázható azonban az egyik legszörnyűbb szokás is, vagyis az, amikor a fennmaradás és a későbbi harmónia érdekében újszülötteiket ítélik halálra.

A kiváltó okok törzsenként különbözőek, bár az új családtag érkezése minden esetben megbolygatja a pár életét, hiszen a szülők egy sor kulturális tabut vállalnak magukra miatta - például a nő sok ételt egyáltalán nem ehet, a férfi pedig ezeket nem is vadászhatja.

Tiltott ikerszülés és élve eltemetés

Tekintve, hogy a házasságon kívül megtörtént születéseket nem fogadják el, több közösség már a születés előtt beavatkozik. Az ayoreos törzs azonban csak a gyermek születése után tesz lépéseket: a világra jövetelt követően a placentával együtt élve temetik el a kicsit.

Több közösség - például a chacobo, a yaminahua vagy a moré - az ikerszületések esetében is szigorú szabályokat követ, az egyiket ugyanis mindig hagyják meghalni. Abban az esetben pedig, ha az anya belehal a szülésbe, az egészséges csecsemőt is eltemetik vele, hiszen úgy vélik, anya nélkül nem adottak a körülmények a kicsi fejlődéséhez.

Furcsa születésszabályozás

Máshol viszont a gyermekek száma, azok neme vagy épp a szemrevételezés során meghatározott állapot határozza meg sorsukat. A brazil őslakosoknál például egy nőnek legfeljebb három gyermeke születhet, melyek közül csupán kettő lehet azonos nemű. Más esetben az újszülött életét kioltják. A bororo törzs szintén ezt a megoldást választja abban az esetben, ha a kicsi egészsége nem tűnik teljesnek.

Képek: www.stowawaymag.com.

• halál
• hagyomány
• érdekességek a világból
• Terasz