Megváltoznak az agyhullámok a vízben: most már értjük, miért olyan jó lebegni

Miért van az, hogy egy stresszes nap után kincset ér egy jó kis fürdő a kádban? Miért érezzük, hogy harmónia és béke vesz körül, amikor egy hűs tó hullámaiba merülünk? Miért jó érzés hosszasan a folyó víz alá tartani a kezet?

Magad is tapasztalhattad, hogy a víz nyugtató hatású, de azt, hogy ez miért van, talán eddig nem is próbáltad megfejteni. A tudomány szerelmesei azonban ezt a kérdést sem szerették volna nyitva hagyni, és bár még mindig nem teljes a kép, miért is olyan csodás vízben lenni, egy lényeges okot már megvilágítottak.

Megvizsgálták az agyműködést

Matthew White, a University of Exeter pszichológusa kollégáival kutatni kezdte a lelkiállapot és a víz kapcsolatát. Wallace J. Nichols tengerbiológussal karöltve dolgozott, aki a témában íródott Blue Mind című könyv szerzője.

Nichols szerint a vízparton való sétálás meditatív állapotba hozza az embert, mely részint annak köszönhető, hogy ez az időtöltés merőben más, mint a nap többi órájában való munka és rohanás. A meditatív állapothoz a szép látvány és a víz keltette hanghatások is hozzájárulnak. Ehhez jött White tudományos szemlélete.

Vizsgálatok során megállapították, hogy annak az embernek, aki vízben van, változnak az agyhullámai: az aktívabb agyhullámokat lassabb, theta-agyhullámok váltják fel. Csökken a stressz, az ember ellazul. Ebben a relaxált állapotban kreatív ötletek, azon belül is problémamegoldó ötletek tömege születik meg az agyban, arról nem is beszélve, hogy vizsgálatok szerint, amikor az ember vízben van, boldogságérzet és csodálat lesz úrrá az agyán.

Ha tehát egy nehéz nap után, gondok tömkelegével a fejében az ember egy forró fürdőt vesz, vagy elugrik a közeli uszodába, nem csupán pihentebbé és jókedvűbbé válik, de akár egy jó ötlettel is gazdagodhat, ami segíthet megoldani egy esetleges problémát. Egy nyugodt tó, egy kád vagy egy medence egyaránt elhozza a kívánt hatást.

• víz
• agyműködés
• Terasz