Íme, Áder döntései: tényleg letért a Schmitt által kijelölt útról?
Kilenc törvényt küldött vissza eddig, és tartalmi kifogást is emelt, ezzel már biztosan lekörözte Schmitt Pált.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Áder János Schmitt Pál lemondása után, 2012. május 10-én lépett hivatalba, tehát lassan fél éve. Míg Schmitt automatikusan aláírt minden törvényt, addig Áder ez alatt a fél év alatt kilencet küldött vissza, és több esetben tartalmi kifogást is emelt. A köztársasági elnök visszaküldött törvényeit gyűjtöttük össze.

Áder János és felesége a beiktatáson, fotó: MTI

1. Médiatörvény, Klubrádió

Áder János először május 30-án, azaz alig 20 nappal hivatalba lépése után küldte vissza az első törvényt eljárási hibára hivatkozva. Áder a sokat vitatott médiatörvényt vétózta meg, egyben hangsúlyozta, hogy az tartalmilag összhangban van az alaptörvénnyel.

Az Országgyűlés által 2012. május 24-én elfogadott, a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel az volt a gond, hogy elfogadása nem házszabályszerűen történt.

Áder János a fideszes L. Simon László egyik zárószavazás előtti módosító indítványának benyújtását találta problémásnak, hiszen zárószavazás előtt csak akkor lehet módosító javaslatot benyújtani, ha a korábban megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alaptörvénnyel vagy bármelyik jogszabállyal.

L. Simon László viszont nem ezért nyújtotta be indítványát, javaslata a Klubrádióról szólt, egészen pontosan arról, hogy a médiatörvényből kerüljön ki az a passzus, amely általánosságban kimondja, hogy a Médiatanácsnak nincs szerződéskötési kötelezettsége egy pályázat győztesével. L. Simon azt is javasolta, hogy változtassanak azon a jogszabályon, amelynek köszönhetően a pályázat végén kizárólag a Médiatanács köthet hatósági szerződést a nyertessel.

Bár Áder János kifogásolta a médiatörvényt, tartalmában megfelelőnek találta, ami miatt meg is kapta az első éles ellenzéki kritikát. Lendvai Ildikó és Mandur László MSZP-s képviselők kiábrándítónak nevezték a döntést, amely szerintük azt jelentette, hogy maradhatnak azok a passzusok, amelyek a bírósági ítéletek ellenére kiskaput nyitnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsnak a Klubrádió elleni hadjárat folytatására, és módot adhatnak akár a rádió elhallgattatására is.

A Klubrádió továbbra sem kaphatja meg az őt megillető frekvenciát, mivel csak a Médiatanács által indított eljárásban elnyert pályázat után köthető szerződés, míg a Klubrádiót még az ORTT jutatta frekvenciához. Közösségi frekvenciát nem kaphat, a kereskedelmi frekvencia tekintetében pedig a végtelen időhúzás továbbra is lehetséges - mondták. Az Országgyűlés tartalmában nem változtatott a jogszabályon, az Áder által említett eljárási hibát viszont orvosolták.

2-3. Kisajátítási törvény, sportcélú ingatlanokról szóló törvény

Alig pár nappal a médiatörvény visszaküldése után Áder újabb két törvényben talált hibákat. Az egyik a kisajátítási törvény volt, amelyben egy zárószavazás előtti indítvánnyal az állattenyésztésről szóló törvényen is változtattak volna, a parlamenti házszabály alapján viszont a törvényjavaslat egységes javaslatában nem szereplő jogszabály módosítására zárószavazás előtti indítvány nem terjedhet ki.

Tarnai Richárd zárószavazás előtti javaslata azt célozta volna, hogy mivel a jogszabály nem biztosított kellő felkészülési időt az ebtenyésztőknek az állami elismerés megszerzéséhez és más rendelkezések betartásához, ezért jövő év június 1-jéig tekintsenek el az azzal összefüggő állattenyésztési bírság alkalmazásától.

A másik visszaküldött törvény a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szólt, amivel az volt a gond, hogy a többitől eltérő hatályba léptetési rendelkezést alkalmazott az 5. paragrafus 5. bekezdésére, ám az említett paragrafusnak nem volt 5. bekezdése, csak öt pontja.

Fotó: MTI, Kovács Attila

A parlament végül az állattenyésztési törvényről vonatkozó rendelkezést kivette a kisajátítási törvényből, és pontosította a sportingatlanok rendezését szolgáló jogszabály hatályba lépését is.

4-5. A járásokról és a törvények törléséről szóló törvény

Június 19-én a Köztársasági Elnöki Hivatal újabb két törvény visszaküldését jelentette be, a gond itt is az volt, hogy házszabályellenesen fogadták el őket.

Az egyik törvény a járások kialakításáról szólt, melybe beletették a szerencsejátékokat szabályozó, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény módosítását is. A másik törvény a jogrendszert terhelő, elavult törvények törléséről szólt, melybe bekerült egy olyan módosítás, amely szerint az állam tulajdonába kerülnek a Kossuth téren álló szobrok, ám az nem derül ki, hogy pontosan mikortól, mivel az elfogadott törvényben mindössze az szerepelt, hogy 2012. ... napján. A parlament orvosolta mindkét problémát.

6-7. Jövő évi költségvetés, településfejlesztés - az első tartalmi kifogás

Októberben, a nyári szünet után Áder János újabb két törvényt küldött vissza, és ezúttal tartalmi kifogást is emelt. Az egyik visszaküldött jogszabály a szeptember 24-én elfogadott, a jövő évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása volt, melyben rögzítették, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlés Hivatala kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek kötelező csatlakozniuk a központosított illetményszámfejtéshez.

Az államfő azonban úgy vélte, ez a rendelkezés ütközik a bírák, valamint az ügyészek jogállásáról szóló törvények szabályaival, azok ugyanis kimondják, hogy a bírákról, illetve az ügyészekről vezetett személyi nyilvántartás más nyilvántartási, illetve adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

Áder az eljárási szabályok megsértését is felrótta, mint írta, a jogalkotás alapvető normái azért sérültek, mert a törvényhez benyújtott, majd az Országgyűlés által elfogadott bizottsági módosító indítványt nem előzte meg hatásvizsgálat, az érintettekkel előzetesen nem egyeztették, a törvényben feljogosított szervek pedig - így az Állami Számvevőszék, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - nem kapták meg véleményezésre.

A másik visszaküldött jogszabály a településfejlesztéssel, -rendezéssel és az építésüggyel összefüggő törvények módosítása volt, és ez volt az első jogszabály, melynek a tartalmát is kifogásolta. A jogszabályban ugyanis a miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy a települési önkormányzat helyi parkolási rendjét megalapozó szakmai, eljárási szabályokat és az azzal kapcsolatos bevétel felhasználásának szabályait rendelettel állapítsa meg. Áder viszont úgy vélte, a bevétel felhasználási szabályainak rendeleti megállapítására a miniszternek nem adnak lehetőséget. A kifogásolt passzust törölték, az államháztartási törvényt egyelőre nem tárgyalták újra.

8-9. Hulladékgazdálkodás, bűnügyi együttműködés

Október végén aztán Áder újabb két törvény visszaküldéséről döntött. Az egyik a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, amellyel az a gond, hogy nem biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget. A jogszabály értelmében ugyanis az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség - OHÜ - minősített gazdálkodó szervezetként ismeri el azokat, amelyek egy később megalkotandó kormányrendeletben meghatározott feltételeket teljesítik.

Csakhogy az államfői kifogás alapján az OHÜ feladatait nonprofit gazdasági társaságként látja el, eljárása részletesen nem szabályozott, továbbá a döntéseihez nem kapcsolódik jogorvoslati lehetőség - márpedig az alaptörvény szerint a hatósági és más közigazgatási döntések ellen jogorvoslattal lehet élni - foglalta össze az Origo. A köztársasági elnök azt is megállapította, hogy a törvény egy időközben hatályon kívül helyezett európai bizottsági határozatra hivatkozik, továbbá több pontatlanságot tartalmaz. Áder János ezek kijavítására kéri a Házat.

Az uniós tagállamokkal folytatott bűnügyi együttműködésről szóló jogszabály rendelkezéseit hiányosnak találta az államfő. Szerinte nem írják körül kellő részletességgel azokat az adatokat, amelyeket az Europol Információs Rendszer tartalmazhat, így a jogszabály nem felel meg az Európai Tanács határozatának. A köztársasági elnök azt is szóvá teszi, hogy az utóbbi tervezetét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke - a vonatkozó törvényi előírás ellenére - nem kapta meg véleményezésre.

Sikerült letérni Schmitt útjáról?

- Az alkotmányosságát és az eljárási, formai hibátlanságát is vizsgálni fogom a törvényeknek. Ebben szeretnék következetes gyakorlatot kialakítani - mondta beiktatásakor Áder János, utalva arra, hogy nem lesz egy Schmitt Pál. Szerinted sikerült neki?

Ezt is szeretjük