Szerencsétlenül alakult a nászéjszaka: a hashajtó volt a hibás

A nászéjszaka - jogi funkciója ellenére - elméletileg a királyi menyasszony életének egyik legfontosabb eseménye kellene, hogy legyen. Az el nem hált házasságot ugyanis felbonthatták.

A valóságban azonban nem mindig alakult minden tökéletesen - ezt igazolják az alábbi szerencsétlen példák, a történelem legrosszabbul elsült nászéjszakái.

Baráti csíny: szerelmi serkentő helyett hashajtó

1499. május 12-én Cesare Borgia, VI. Sándor pápa fia feleségül vette a francia Albert Sarolta hercegnőt, Guyenne hercegének lányát, Navarra királyának nővérét. Nászéjszakájuk több szempontból is eseménydúsnak bizonyult. Noha Cesare később azt írta apjának, a pápának, hogy a házasságot elhálták, és két lándzsát tört el vacsora előtt, illetve még hatot éjjel, valószínűleg csak hősködött. Az igazság az volt, hogy Cesare felkeresett egy patikust, hogy olyan afrodiziákumot vegyen tőle, melynek segítségével a lehető legnagyobb gyönyörben részesítheti majd a menyasszonyát. Néhány cimborája azonban gonoszul megtréfálta, amikor a szerelmi serkentőket, melyektől teljesítménye javulását remélte, hashajtóra cserélte.

A hercegnő kulcslyukon át leskelődő udvarhölgyei később azt mesélték, hogy Cesare legalább annyi időt töltött az árnyékszéken, mint a feleségével. Ezzel együtt Sarolta később azt írta apósának, hogy nagyon meg van elégedve a férjével...

Gyönyör helyett epilepsziás rohamok

I. Ferdinánd osztrák császár nászéjszakája remek példája annak, hogy a politikai szükségszerűség mire rá nem kényszerítheti az embert. Habsburg Ferdinánd szerencsétlen ember volt, nem túl okos, és nem is éppen vonzó. 1835-ben lépett trónra, mivel azonban tökéletesen képtelen volt igazgatni az országot, ezt a feladatot Metternich gróf vállalta át tőle.
A köznép Ferdinándot jólelkűnek nevezte, bár valójában epilepsziás és vízfejű volt, és az is nehezére esett, hogy két szót összefűzzön egymással. Kedvenc elfoglaltságai közé tartozott, hogy szemeteskosarakba mászott bele, és azokban görgött ide-oda a padlón, vagy legyeket kapkodott a kezével.

Ferdinánd 13 éven át tartó uralkodása alatt Metternich már-már királyi hatalomra tett szert. A kegyetlen szükségszerűség - vagy Metternich hataloméhsége - azonban azt diktálta, hogy Ferdinándnak házasodnia kellett, és meg kellett próbálnia örököst nemzeni. Megdöbbentő módon a császár orvosai engedélyezték, hogy feleségül vegyen egy 28 éves hercegnőt, a szárd Mária Annát.

Bár soha nem volt reális esély arra, hogy a házasságot elhálják, olyan nagy nyomás nehezedett Ferdinándra, hogy nászéjszakáján ötször kapott epilepsziás rohamot.

Nagy Katalin sajátos nászéjszakája

Nagy Katalin nászéjszakája a valaha feljegyzett egyik legkülönösebb módon zajlott. Katalin, Oroszország egyik legnagyobb uralkodója valójában egy Zsófia Friderika Auguszta nevű német hercegnő volt, akit 1745-ben vitetett Oroszországba Erzsébet cárnő, hogy hozzáadja unokaöccséhez, Péter nagyherceghez. A gond az volt, hogy Péter, aki megszállottan vonzódott minden katonai dolog iránt, kissé hibbant személy volt.

A nászéjszakán Katalin békésen várta az ágyban hercege feltűnését. Teltek-múltak az órák, míg végül egy szolga hozta a hírt, hogy Péter a barátaival iszik és kártyázik. Mire a herceg végre megjelent a hálószobában, már alaposan felöntött a garatra, ráadásul azonnal előszedte a játékkatonáit, és játszani kezdett velük az ágyon. Később közölte Katalinnal, hogy ő most lefekszik, és kiadta neki, hogy őrködjön az ajtónál, amíg alszik.

Az asszony kénytelen volt kikelni az ágyból, majd őrt állni, mint egy alabárdos, sőt, még masíroznia is kellett fel és alá - így telt el első éjszakája férjével.

Cikkünk megírásában Geoffry Regan Királyi baklövések című könyve segített.

• házasság
• történelem
• Terasz