A testen kívüli élmények leggyakoribb fajtái

Az asztrálutazásokat sokan különleges élménynek tekintik, és sok mindent megtesznek azért, hogy tudatosan előidézzék. Mások inkább köszönik, nem kérnek belőlük, hiszen egészen váratlanul már részesültek a furcsa tapasztalatokból, melyek nem mindig kellemesek.

Az asztrálutazásokat sokszor a testen kívüli élmények elnevezéssel illetik, és abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a lélek ilyenkor kilép a testből, és kalandokra indul az asztrálvilágban vagy a magasabb valóságokban.

Ilyenkor sokan arról számolnak be, hogy kívülről és felülről látták a testüket, a tér olyan részleteit, melyeket egyébként nem vettek volna észre, és olyan információkba nyertek belátást, melyek egyébként rejtve maradtak volna előttük.

Érdekes módon laboratóriumi kísérletekkel sikerült hasonló tapasztalatokat kiváltani a kísérleti alanyokból oly módon, hogy agyuknak egy bizonyos részét ingerelték. Persze ezek a kísérletek is nyitva hagyják a rejtélyes észleletek magyarázatát. Ismerd meg, melyek a leggyakoribb fajtáik!

Félálomban

A legtöbben talán félálomban tapasztalják meg az élményt, méghozzá akkor, amikor a test már alszik, de az elme még féléber állapotban van, és úgy tűnik, tudatában annak, hogy mi zajlik körülötte.

Ebben az állapotban nemcsak az fordulhat elő, hogy az ember kívülről látja a testét, vagy repüléshez hasonló élményei vannak, hanem olyan hallucinációk is megesnek, melyekben a megjelenő álomképek az álmodó környezetének terébe vetülnek ki. A lucid, azaz tudatos álom gyakorlói között különösen elterjedt ez a fajta érzékelés.

Alvási paralízis

Nevet is kapott ez az állapot, melyben gyakran lidércnyomás hatása alá kerülhet valaki. Ilyenkor úgy érzi, bár teljesen tudatánál van, nem tud mozogni, és többen beszámolnak arról, hogy a testükben érzett bénultság és nyomás olyan, mintha egy ijesztő lény ülne a hasukon, aki nem hagyja mozogni őket.

Halálközeli élmények

A halálközeli élményeket általában súlyos balesetek, betegség és komoly műtétek idézik elő, és az egyes embereknél nagyon hasonló tapasztalatokkal járnak. Majdnem mindenki, aki átélte, valódi mozgásról, utazásról és alagút-élményről számol be. Különösen a balesetek során jellemző, hogy elszenvedőjük egy ideig kívülről látja a helyszínt és a roncsokat, beleértve a saját testét is, de nem érez semmilyen fájdalmat. A kutatók nem egyeznek meg abban, hogy vajon ilyenkor tényleg a lélek tesz utazást a magasabb dimenziókba, vagy az agy oxigénhiányos állapota idéz elő hallucinációkat, és bizonyítékok híján egyelőre inkább világnézeti kérdés, hogy ki melyik álláspontot fogadja el.

Túlterhelés hatására

Tartós fizikai igénybevétel és megerőltetések, melyek aktív sporttevékenységgel járnak, szintén létrehozhatják ezt az állapotot. Ugyanígy az érzékek túlterhelésének, az érzelmi kimerültségnek és a túlzott stressznek is lehet ez a következménye. Ilyenkor megjelenik egyfajta hasadt érzékelés vagy kettős tudat, és az ember egyszerre két perspektívával is rendelkezhet.

Egyszerre látja a megszokott nézőpontjából a dolgokat, mellette pedig magasabbról is. Olykor a két állapot váltakozik, mintha az érzékelés jojózna a két nézőpont között, és az arányok is elvesztik eredeti minőségüket. Ez olykor érdekes, máskor ijesztő lehet, de akár az érzékek játéka, akár nem, a tapasztalat mindenképpen rejtélyes, és jócskán átalakíthatja az emberi érzékelésről alkotott, megszokott képet.

• karma
• mágia
• Terasz