Így magyarázkodott Veres János

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos előző héten a Hír TV Kontraszt című műsorában kijelentette, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek a törvény előtt kell számot adnia arról, miért került titkos záradék a Budapest Airport privatizációs szerződésébe, ennek következtében ugyanis az államnak akár 450 milliárd forint fizetési kötelezettsége is keletkezhet a Malév leállásával kieső utasforgalom miatt. Szerdán a kormánybiztos az MTI tudósítása szerint egy jóval nagyobb számmal állt elő, Budai ekkor már azt közölte: közel ezermilliárd forint az állami teher.

Budai Gyula felolvasott a Budapest Airporttal kötött szerződésből, amely szerint "a felszámolási megszűnési összeg (...) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést". Budai elmondta, elképzelhetetlennek tartja, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter, a tulajdonosi jogok gyakorlója, valamint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, illetve Bajnai Gordon ne tudott volna a szerződés részleteiről.

Az Atv.hu Egyenes beszéd című műsorában Kálmán Olga Veres János volt pénzügyminisztert kérdezte az ügyben. Újonnan induló, A hét interjúja sorozatunk első részében ennek a beszélgetésnek a legizgalmasabb részeit ismertetjük. A szöveg hosszú, de megéri elolvasni.

- Ezermilliárd forint? Tényleg van ilyen a Budapest Airport privatizációs szerződésében?

- Szerintem nincs. Sokszor tapasztaltuk már, hogy Budai Gyula nem mindig a valóságot mondja, szerintem most is ebben a helyzetben vagyunk.

- Engem nem nyugtat meg a válaszának kezdete, hogy "szerintem" nincs...

- Nem azt kérdezte tőlem, hogy szerintem van-e?

- Nem azt kérdeztem, hanem azt, hogy van-e ilyen a szerződésben. Ha van, akkor önnek mint egykori pénzügyminiszternek biztosan tudnia kell róla, nem?

- Nem.

- Miért nem?

- Azért, mert nem a pénzügyminiszter írja alá a privatizációs szerződéseket. Nem tudom, ki terjesztette el ezt a tévhitet Magyarországon, de kormánytag Magyarországon az én tudomásom szerint egyetlen privatizációs szerződést sem írt alá soha, így a mi kormányunk időszakában sem. Az arra feljogosított szervezet - az ÁPV Rt. vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. -  az, ami az ilyen jellegű szerződéseket előkészíti, letárgyalja a partnerekkel, majd aláírja. Ilyen értelemben tehát én nem írtam alá a szerződést, és nem is tudom megmondani önnek pontosan, hogy mit tartalmaz, lévén, hogy a szerződésbe való beavatkozás sem tartozott a jogköreim közé.

- Tehát nem is ismerte a Budapest Airport vagy a Malév szerződés részleteit?

- Természetesen nem.

- Az ilyen horderejű ügyek részleteit egy pénzügyminiszter nem ismeri?

- A következő a történet lényege: a kormány az ilyen nagy ügyekben hoz egy kormányhatározatot arról, hogy mi a privatizációs stratégiája egy ilyen cégnek. Meghatározzuk, hogy versenytárgyalásos, licites vagy bármilyen más legyen az eljárás, és azt követően, hogy maga az eljárás a vagyonkezelő által végrehajtva lezárul, akkor kaphat a kormány arról egy tájékoztatást, hogy megtörtént, ilyen mértékben. De semmilyen szerződés nem jár a kormánynál ilyenkor, sem a miniszternél, hiszen nem jogköre és nem feladatköre, sőt, kifejezetten tiltja a vagyontörvény az ilyen tartalmú beavatkozásokat az ilyen tranzakciókba a politikusok részéről.

- Tehát ön nem is tudhatja, hogy van ilyen záradék?

- Nem ezt mondtam. Parlamenti képviselőként mindent megismerhetünk a szerződésről, mint ahogy ebben az esetben is teljes mértékben ismert a szerződés a nyilvánosság előtt.

- Tehát pénzügyminiszterként nem ismerte ennek a szerződésnek a részleteit, ebből adódóan azt sem tudhatta, hogy van-e benne ezermilliárd forintnyi opciós jog akkor, ha valami történik a Malévval?

- Én egy dolgot tudok: hogy nincs olyan, hogy titkos záradék. Ez teljesen nyilvánvaló, és ez a Budai Gyula sajtótájékoztatójából is kiderült. Hiszen, ha lenne titkos záradék, akkor nem tudott volna idézni belőle, mert az titkos. Nagyon fontos, hogy a szerződésből Budai Gyula nem egy komplett mondatot mondott el, nem egy komplett bekezdést ismertetett, hanem egy olyan mondatot mondott, amelynek nem volt nyitószava.

Bemondott egy szót, kihagyott valamit a szerződés szövegéből, majd mondott újabb három szót, aztán megint kihagyott valamit, és megint mondott újabb két szót. Azért tartom ezt fontosnak, mert teljesen nyilvánvaló, hogy itt nem tartalmi, hanem fideszes kommunikációs kérdésekről van szó.

Mi is történik most? Február elején vagyunk, az emberek megkapják a januári bérük utáni elszámolást, amikor  is rengeteg csalódás éri őket. Hiszen a 214 ezer forint havi bruttó jövedelem alatt keresők nagyjából 10 ezer forint veszteséget könyvelhetnek el - mindegy, hogy közszférában vagy magánszférában dolgoznak. Ilyenkor be kell dobni valamit annak érdekében, hogy ne erről szóljon a közbeszéd. Mi sem erről beszélünk itt ma, hogy hány százezer ember jár rosszul Magyarországon.

- Ebben egyébként van egy csavar, hiszen a fizetési papírok megérkezése és Budai Gyula kijelentése között történt valami: leállt a Malév. Ezért beszélünk most erről. Visszatérve,  ha nem látta vagy nem tudja, hogy mekkora ez az opciós jog, akkor mi alapján mondja, hogy nem igaz, hogy ilyen van?

- Az alapján, hogy közgazdász vagyok. Olyan szerződés nincs, amelyben valaki fizet 450 milliárd forintot, és ha a szerződés futamideje alatt történik valami, akkor nem 450 milliárd forintot kap vissza, hanem ettől jóval többet. Ezért úgy gondolom, hogy amit Budai úr mondott, az egy összefüggéstelen butaság. Nem mondom azt, hogy kifejezetten szándékos torzítás, mert ezt nem tudom igazolni. Azt tudom mondani, hogy amit ő most mondott abban az MTI-hírben, ami megjelent, az úgy bizonyosan nem valós.

- Budai Gyula azt mondja, úgy jön ki ez az ezermilliárd forint, hogy a 450 milliárd forintos vételi árat is vissza kell fizetni a Budapest Airportnak, plusz a beruházások és a fejlesztések értéke.

- Én nem tudom, mit mond Budai úr. Én már sokszor mondtam, hogy össze-vissza beszél, ebben az esetben is össze-vissza beszél. Bizonyos vagyok abban, hogy csak nyilvános szerződés van. Nincs záradék, amiről ő beszél.

- Az se igaz, hogy titkosították ennek a szerződésnek bizonyos részeit?

- Persze, hogy nem igaz. Ki titkosította? Megvan, hogy ki titkosította? Budai Gyula nem mondott ilyet, de akkor miért beszél ilyeneket valaki? Azt gondolom, hogy másról nincs szó, csak arról, hogy Magyarországon másról szóljon a hír, másról beszéljenek, mint ami a legfontosabb kérdés ebben az országban. De hangsúlyozom, hogy ebben a kérdésben teljesen nyilvánvaló, hogy amiről Budai beszél, az valótlanság. Mint ahogy az egész Malév-ügy környékén megpróbálják teljes hazugságokkal másra kenni a balhét.

Mi történt? Majdnem kétévnyi kormányzás után, a Fidesz-kormány időszakában nem tudták tovább fenntartani a Malév működőképességét, csődbe vitték. Vállalni kell ennek a felelősségét annak a kormánynak, aki ezt megcsinálta. Ezért nem másokra kell mutogatni.

Csak egy apró kis óvatosság az ő állításaival szemben. Amikor én pénzügyminiszter voltam, a Malév működőképességét az Európai Unióval összehangolt eszközökkel fönntartottuk.

Az én pénzügyminiszterségem alatt a Malév nem kapott állami támogatást. Még egyszer elmondom, nem kapott állami támogatást! Ebből következően arra hivatkozni, ami most elhangzik az elmúlt napokban az ő és más részéről a Fidesz oldaláról, az teljes képtelenség és teljes hazugságáradat.

- Ha valaki hűtlen kezelést valósított meg akkor, amikor belement egy olyan privatizációs szerződésbe, amelynek volt egy ezermilliárd forintos opciós fizetési joga, akkor az nem hűtlen kezelés gyanúja, ha egy kormány tud erről, és nem vigyáz arra, hogy a Malév ne bukjon el?

- Igen. Ha a mostani kormány tisztában volt azzal, amiről Budai beszél, és az úgy is van, akkor természetesen ők követték el azt a hűtlen kezelést, amit Budai most másra próbál kenni. Én nem gondolom azt, hogy ez benne lenne a szerződésben, de hangsúlyozom, ha szerintük így van, akkor nem lehet ilyen felelőtlen módon hozzáállni a kérdéshez.

Amikor én miniszter voltam, mindvégig egyeztettünk az Európai Unióval ebben a kényes kérdésben, és úgy tudom, hogy Oszkó Péter időszakában szintén folyt egyeztetés. Viszont azt is tudom, hogy a Fidesz-kormány időszakában érdemben senki nem egyeztetett ebben a kérdésben az Európai Unióval. Ami miatt az Európai Unió ezt az egész folyamatot negatívan ítélte meg, az az, hogy elmaradtak az egyeztetések. Azt látják csak, hogy az állam kéthavonta valahánymilliárd forintot ad a Malévnek tőkejuttatásként, holott nem ezt ígérte.

A Malévnak volt egy reorganizációs terve, azt kellett volna végrehajtani, ez esetben senkinek semmilyen kötelezettsége nincs. Se a Malévnak, se a kormánynak.

A teljes interjút az ATV.hu oldalán, ezen a linken tekintheted meg.

• veres jános
• belföld
• kálmán olga
• malév
• a hét interjúja
• Terasz