A 4 legcsúnyább férfi a történelemben

A szépség szubjektív fogalom, és nem is szabad külseje alapján megítélni senkit, a következő férfiak azonban történelmi szerepük mellett előnytelen testi adottságaik révén is ismertté váltak. Íme, minden idők legcsúnyábbnak tartott férfiúi.

Szókratész

A nyugati filozófia atyja nem csupán korszakalkotó elméletei és sokat idézett tanításai által vált híressé - az erkölcsös élet a boldog élet; tudom, hogy nem tudok semmit -, de kortársai kifejezetten csúnya emberként írták le, olyan férfinak, aki folyamatosan részeg, brutális, ostoba, erőteljesen kopaszodik, nagymértékben elhízott, megjelenése pedig igencsak malacszerű.

Bár a negatív ítéletekben a kortárs, rivális filozófusok keze is benne volt, még híres tanítványa, Platón is leírta, hogy Szókratész híresen csúnya volt, ezért sokszor a közönségnek háttal szónokolt, hogy azok csak szép szavaira figyeljenek.

A filozófus csak 50 évesen nősült meg, majd egy második feleséget is maga mellé vett, mely házasságokból három gyermeke született. Később ellenfelei istentelenség vádja miatt halálra ítélték - bár megszökhetett volna, ő maga itta ki a méregpoharat.

Frederick North

Nagy-Britannia 18. századi miniszterelnökét azon férfiként ismeri a világ, aki elvesztette Amerikát, ugyanis a függetlenségi háború jelentős szakaszán ő vezette végig országát. Mindemellett nem túl előnyös kinézetével is közismertté vált, a leírások szerint rendkívül pocakos volt, túl vastag ajkakkal rendelkezett, szemei pedig kidülledtek arcából.

Mindezt azonban igyekezett humorral és öniróniával kezelni, például ragaszkodott ahhoz, hogy portréin semmit se szépítsenek meg, emellett egy híres anekdota is kötődik nevéhez.

Eszerint egy vacsorán megkérdezte tőle egy asztaltársa, ki az az ijesztő nő, aki vele szemben ül, mire csak annyi mondott, az a felesége. Mikor az illető rájött, mekkora baklövést követett el, próbálta magát gyorsan kijavítani, így azt mondta, nem rá, hanem a mellette ülő szörnyre gondolt. Erre North annyit mondott, az a lánya, és ha szabad ilyet mondania, minden bizonnyal ők hárman a legcsúnyább londoniak közé tartoznak. A miniszternek hat gyermeke született feleségétől. Londonban halt meg, 60 évesen.

Jean-Paul Marat

A svájci orvos és természettudós a francia forradalom idején vált igazán híressé, hatalmas szerepe volt a diktatúra kiépítésében, XVI. Lajos halálra ítélését is vele együtt döntötték el.

Ezen szerepe késztethette arra Victor Hugót, hogy írásaiban ne keltsen róla túl jó benyomást, ugyanis sárga arcú, véraláfutásos szájú, szinte torz törpeként jellemezte, akinek haja lapos és zsíros volt, bőrén beteges foltok éktelenkedtek, arcán pedig nagy és félelmetes szája uralkodott. Marat-nak bőrbetegsége és epilepsziája mellett is kijutott az egészségügyi problémákból, gyengék voltak az idegei, mikor keményen dolgozott, többször is idegkimerülése lett. Problémái miatt épp kádjából intézte ügyeit, mikor a girondista Charlotte Corday egy konyhakéssel szíven szúrta.

II. Károly spanyol király

A Habsburg-ház spanyol trónjának utolsó uralkodója 1665-ben lett király, azonban a dinasztiában elterjedt belterjes házasságok miatt olyan örökletes testi és szellemi betegségek jellemezték, melyek miatt alkalmatlan volt egy ország vezetésére. Nagyfejű, gyenge tüdejű kisbaba volt, csak négyévesen tanult meg beszélni, később pedig teste rendkívül aránytalanná vált, alacsony volt és vézna, emellé azonban hatalmas és formátlan fej, valamint nagy végtagok társultak.

Olyan széles volt állkapcsa, hogy alsó és felső fogsorát nem tudta összezárni, emiatt beszélni és rágni is alig tudott, nyelve pedig kilógott szájából. Lábai olyannyira gyengék voltak, hogy állni és járni is nehezére esett, 30 éves korára pedig egy aggastyán benyomását keltette.

Őrületre emlékeztető tünetei miatt ördögűzésnek is alávetették, emellett impotensnek tartották - két házassága gyermektelen maradt -, apjától pedig a szifiliszt is örökölte. Mindezek a lelkére is kihatottak, így Károly valódi emberi roncsként hagyta el a földi világot.

Képek: en.wikipedia.org vonatkozó szócikkei.

• férfi
• történelem
• Terasz