Mennyire vagy tájékozott?

A történelmi tényeket gyakran kísérik téves elméletek, melyek annyira beépültek a köztudatba, hogy később nagyon nehéz korrigálni őket. Vajon a te tudásod a tényeken alapul? Most tesztelheted magad!

Hol vívták a waterlooi csatát?

Ha azt hiszed, hogy a kérdésben már benne is a válasz, tévedsz. Napóleon utolsó csatáját 1815. június 18-án, Waterloo városától négy kilométerre délre, egy Mont Saint-Jean nevű falucskán is túl, egy dombtetőn vívta.

A verhetetlennek hitt francia császár egyébként létszámfölényben volt: 70 ezer edzett katonája állt szemben a 67 ezer főből álló szövetséges haderővel, angolokkal, poroszokkal és hollandokkal. Talán onnan ered a csata elnevezése, hogy Wellington herceg a csata előtti éjszakát valóban Waterloo egyik polgárházában töltötte. Ugyanide tért vissza, hogy megírja győzelmi jelentését, és ugyanabban a szobában vérzett el lassan jó barátja, Alexander Gordon, akinek egyik lábát francia ágyúgolyó szakította le.

Aláírták-e a Magna Chartát?

A Magna Charta Libertatum, vagyis a Nagy Szabadságlevél elfogadása Runnymede mezején, 1215. június 15-én mindenféle kiváltsággal és joggal ruházta fel az angol alattvalókat. Máig az angol szabadságjogok forrásának tekintik, melyet a nemesség és a polgárság harcolt ki Földnélküli Jánostól.

A Magna Chartát azonban a két fél nem írta alá - csupán lepecsételték. Sőt, az sem bizonyított, vajon tudott-e egyáltalán írni János király, kézjegye ugyanis nem maradt az utókorra.

Hogyan tartósították az egyiptomiak a múmiákat?

Mielőtt erősen gondolkodni kezdenél a válaszon, eláruljuk: semmiféle titkos módszert nem alkalmaztak. Az egyiptomiak jól ismerték, hogyan távolítsák el szakszerűen a tetem belső részeit, és valóban használtak különféle balzsamokat is. Ám az emberek és a szentként tisztelt élőlények nagyszerű konzerválásának titka nem ősi anatómiai eljárásokban keresendő, hanem egy hétköznapi körülményben. A Nílus-völgy éghajlata száraz, a levegő baktériumtartalma minimális, ugyanígy a homoké is. Ez volt az, ami a holttesteket, egyben az óegyiptomi papiruszokat is megőrizte az utókor számára.

Merre fordították a rómaiak a hüvelykujjukat?

Mármint akkor, ha a földön heverő gladiátor életét vagy halálát kívánták. Sienkiewicz nagysikerű, Quo vadis? című regénye és más ókori tárgyú olvasmányok szerint a lefelé mutató hüvelykujjak láttán - főként akkor, ha Néró adott így jelet - a győztes gladiátor leszúrta ellenfelét, de előtte felszólította: fogadd a vasat!
A legújabb kutatások szerint azonban az aréna lelátóin ülő nézők Néróval együtt mellük felé böktek a hüvelykujjukkal, amikor a legyőzött halálát akarták.

Ha viszont meg akarták kímélni a harcost, akkor fordították lefelé a hüvelykujjukat. A lefelé mutató ujj tehát, a közhiedelemmel ellentétben, éppen a gladiátor életét jelentette. A tévhit valószínűleg Jean-Léon Gerome francia festő miatt terjedt el, akinek Pollice verso című, 1873-ban készült festményén a cirkuszi csőcselék lefelé mutató hüvelykujjal kívánja a földön fekvő gladiátor halálát.

Ki pillantotta meg elsőként Amerikát?

A történelemkönyvekből tudjuk: Kolumbusz Kristóf fedezte fel Amerikát. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ő is volt az első, aki megpillantotta az addig ismeretlen földrészt.
A Guanahani-sziget kontúrjait Rodrigo de Triana tengerész pillantotta meg elsőként 1492. október 12-re virradóan, és ő kiáltotta nagy örömmel: Tierra! Tierra! - magyarul Föld! Föld!. Azért volt olyan vidám a hangja, mert Kolumbusz jutalmat ígért annak, aki először pillantja meg - ő akkor még úgy gondolta - Indiát.

Mivel azonban Kolumbusz Kristóf hajónaplójában azt állította, hogy ő már előző este tíz óra körül bizonytalan fényt pillantott meg a horizonton, a tengerész nem kapott semmit.

Cikkünk megírásában Szuhay-Havas Ervin Meglepetések enciklopédiája című könyve segített.

• tudomány
• szórakozás
• intelligencia
• érdekességek a világból
• Terasz