5 egyszerű kérdés, amire biztosan rosszul tudod a választ

Lehetsz bármennyire olvasott és tájékozott, mivel a világot képtelenség teljesen megismerni, mindig lesz olyan kérdés, amire nem tudhatod biztosan a választ.

Arról nem is beszélve, hogy néha a jó válaszokról is könnyen kiderülhet az ellenkezőjük...

Miből készül a kávé?

A kérdésre könnyű rávágni a választ, hogy babból - csakhogy ez nem egészen igaz. A kávé ugyanis valójában gyümölcs. Az, amit kávébabnak neveznek, botanikailag a termés magja.

A kávécserjék fehér, jázminszerű virágokat hoznak, melyek csak néhány napig virítanak, azután átadják helyüket a gyümölcsöknek, melyek élénkvörössé válnak, amikor megérnek. A termés héja keserű, de szőlő állagú húsa nagyon édes. További húsrétegek alatt helyezkedik el a két zöldeskék mag.
A kávészüretelők által összegyűjtött kávégyümölcsök súlyának csupán 20%-át teszik ki a magok - fél kiló pörkölt kávé előállításához körülbelül kétezer gyümölcs szükséges. Mivel mindegyik gyümölcs két magot tartalmaz, fél kilónyi kávé négyezer magból keletkezik.

Kik találták fel a pezsgőt?

Bármennyire is fáj ez esetleg a franciáknak: a pezsgő nem tőlük ered, sokkal inkább angol találmány.
Az angolok a 16. században kedvelték meg a habzóbort. Hordókban jellegtelen újbort importáltak Champagne-ból, és cukor, valamint melasz hozzáadásával kezdték meg az erjesztést. Különlegesen erős palackot és dugót is kifejlesztettek a habzóbor tárolásához.

A Királyi Természettudományi Akadémia iratai szerint azt az eljárást, melyet ma méthode champenoise-nak neveznek, először Angliában írták le, 1662-ben. A franciák finomítottak rajta, ügyesen értékesítették, de csupán 1876-ban tökéletesítették a száraz, vagyis a brut pezsgőt.

Melyik a leggyakrabban előforduló anyag a világban?

Sem az oxigén, sem a nitrogén nem jó válasz. Az anyag, amelyből a legtöbb van a világon, nem más, mint a tudósok szerint a Föld teljes tömegének körülbelül a felét kitevő perovszkit.
Az ásványról - melyet Lev Petrovszkij grófról, az orosz ásványkutatóról neveztek el 1939-ben - azt kezdik feltételezni, hogy a szupravezetők Szent Grálja: olyan anyag, mely ellenállás nélkül vezeti az áramot nem szélsőséges hőmérsékleten. Segítségével megvalósulhatna a lebegő vonatok és az elképzelhetetlenül gyors számítógépek világa.

Hány lába van a százlábúnak?

Annak ellenére, hogy már több mint száz éve intenzíven tanulmányozzák a százlábúakat, még senki sem igazolta, hogy pontosan száz lábuk lenne.
Egyeseknek közülük több, másoknak kevesebb jutott a lábakból. Azt a teremtményt, melynek majdnem száz lába van, 1999-ben fedezték fel: 96 lábbal rendelkezik, és ez egyedi esetnek számít a százlábúak körében, mert ez az egyetlen faj, melynek lábpárjai páros számot - 48-at - mutatnak. Más százlábúfajok páratlan számú lábpárral rendelkeznek, ez a szám 15-től 191 pár lábig terjed.

Mit talált fel Robert Bunsen?

Robert Wilhelm Bunsen tekintélyes német kémikus és tanár volt, aki számos laboratóriumi eszközt talált fel vagy tökéletesített, sokat közülük még napjainkban is használnak. Mindemellett azt az eszközt, melyről a legtöbben a nevét ismerik, valójában egy angol kémikus, Michael Faraday találta fel, és azt tökéletesítette Bunsen technikusa, Peter Desaga a Heidelbergi Egyetemen.

Bunsen akkor jött rá, hogy szüksége lenne új típusú égőre, amikor együtt dolgozott egy fiatal fizikussal, Gustav Kirchoff-fal. Ketten dolgozták ki a színképelemzés néven ismertté vált technikát. Amikor prizmán vezették át a fényt, felfedezték, hogy minden anyag sajátos színképet mutat.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

Annak érdekében, hogy különböző anyagok hevítésével létrehozzák ezt a fényt, szükségük lett egy olyan égőre, melynek a lángja eléggé forró, de nem túl fényes. Bunsen Faraday égőjét használta fel alapként új égője kifejlesztéséhez, a prototípust pedig Desaga készítette el 1855-ben.

• tudomány
• szórakozás
• intelligencia
• érdekességek a világból
• Terasz