4 téma, amiben egyetértettek a pártok
A pálinkától a nyelvtörvényig
A pártok általában semmiben nem értenek egyet. Vannak azonban kivételek, ezeket gyűjtöttük össze.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az utóbbi öt évben kevés esetben hallottunk arról, hogy a pártok egyetértettek bármiben is. Összegyűjtöttük azokat a kivételes eseteket, amikor ez megtörtént.

Öröklési illeték

2008-ban a parlamenti pártok képviselői  egyetértettek az öröklési illeték csökkentésével és egyszerűsítésével, ám a részletekben már nem volt ekkora egyetértés.

Eredetileg - az MDF elképzelése szerint - 25 millió forint volt az értékhatár, végül a parlament 2008-ban a 20 milliós értékhatár mellett döntött.

Ez elsősorban az ingatlanokra vonatkozott. Orbán Viktor új kormánya változtatott a szabályon, 2010 júliusától az egyenes ági örökösöknek nem kell illetéket fizetni sem üzletrész, sem ingóság, sem ingatlan öröklése esetén. Minden más esetben igen.

Pálinka

Ezenkívül mind az öt parlamenti párt és a kormány is egyetértett abban, hogy törvényt kell alkotni a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanács felállításáról.

A törvényben rögzítették volna a pálinka kritériumait, amelyeket eddig alacsonyabb rendű jogszabály tartalmazott. Eszerint csak az nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből Magyarországon készítenek lepárlással.

A pálinkatörvényt már 2008 decemberében bevezették, melyben minden fent említett szabály benne van, viszont idén már beemelték azt is törvénybe, hogy otthon is lehessen pálinkát főzni, persze csak egy meghatározott mennyiségig, ami pontosan 50 liter.

Szlovák nyelvtörvény

2009 júliusában a négy parlamenti frakció és az Országgyűlés alelnöke aláírták a négypárti nyilatkozatot a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban, amelyben a pártok közösen próbálják meg elérni e törvény visszavonását még annak szeptemberi hatályba lépése előtt.

A négy parlamenti frakció megállapodott abban, hogy közös diplomáciai körutat tartanak, ahol az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Unió soros elnöki posztját betöltő Svédország figyelmét próbálják meg felhívni a súlyosan kisebbségellenes törvényre. A szlovák államnyelvtörvényen azóta sem módosítottak.

Közigazgatási bíróság

2010-ben minden frakció egyetértett azzal, hogy az új alkotmány hozza létre a közigazgatási bíróságot, amely az eddig az Alkotmánybíróság által ellátott önkormányzati normakontrollt végezné.

Az új alkotmány úgy fogalmaz, a bírósági szervezet többszintű, de a hatályossal szemben nem tartalmazza azt a tételes felsorolást, hogy az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.

Kitér viszont arra, hogy az ügyek meghatározott csoportjaira - különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra - külön bíróságok létesíthetők.

Ezt is szeretjük