4 igazán egyszerű kérdés, amire nem tudod a választ

Az általános és középiskolai évek alatt általában mindenki megszerzi az alapműveltséghez elegendő tudást. Csakhogy ez a tudás egy idő után elröppen.

Biztosan jól tudod például, hogy miről nevezték el a Kanári-szigeteket? Vajon alapos ismeretekkel rendelkezel a halmazállapotokat illetően? Cikkünkből minden kiderül.

Melyik madár rakja méretéhez képest a legapróbb tojásokat?

A madarak között a legapróbb tojást a Vervain-kolibri rakja, ám méretéhez képest az alig fél grammos tojás egyáltalán nem számít a legkisebbnek. A válasz a strucc, annak ellenére ugyanis, hogy tojása a legnagyobb sejt a természetben, a strucctojás kevesebb mint 1,5%-át teszi ki az anyaállat testtömegének. Összehasonlításképpen: az ökörszem tojása a madár testtömegének 13%-a, a kolibri tojása pedig annak 2-3%-a.

A dinoszauruszokat is beleértve a legnagyobb tojásokat rakó állatok közé tartozott a madagaszkári elefántmadár - Aepyornis maximus -, mely 1700-ban halt ki. Tojása tízszer akkora volt, mint a struccé, és kilenc literes űrtartalma 180 tyúktojásénak felelt meg.

Úgy vélik, az elefántmadár szolgáltathatott mintát a legendabéli rukh madár figurájához, mellyel Szindbád harcolt Az Ezeregyéjszaka meséiben.

Hányféle halmazállapot létezik?

Azt hiheted, erre könnyű válaszolni. Már az általános iskolában megtanultuk, hogy háromféle halmazállapot létezik: a szilárd, a folyékony és a gáz. Valójában azonban 15-nél is több van, és számuk szinte napról napra nő. Íme, a legfrissebb lista: szilárd, szilárd-amorf, folyékony, gáz, plazma, szuperfolyékony, szuperszilárd, degenerált anyag, neutronium, erősen szimmetrikus anyag, gyengén szimmetrikus anyag, kvark-gluon plazma, fermion kondenzátum, Bose-Einstein kondenzátum és a furcsa anyag.

Nem mennénk bele érthetetlen - és teljesen szükségtelen - részletekbe, a fentiek közül a legérdekesebbről, a Bose-Einstein kondenzátumról azonban ejtenénk pár szót. A Bose-Einstein kondenzátum akkor keletkezik, amikor nagyon alacsony hőmérsékletűre hűtenek egy anyagot - rendszerint alig valamivel az abszolút nulla fok, vagyis -273°C fölé.

Ezen az elméleti hőmérsékleten minden mozgás megáll. Amikor ez megtörténik, az a viselkedés, mely szokványos esetben csak atomszinten zajlik, végbemegy olyan méretben is, ami lehetővé teszi annak megfigyelését. Ha például egy megfelelően lehűtött serlegbe teszik a Bose-Einstein kondenzátumot, az anyag felmászik a serleg oldalán.

Melyik a chili legcsípősebb része?

Neves szakácsok egész nemzedéke hitette el az emberekkel, hogy a chili legcsípősebb része a magja. Ez az állítás azonban nem igaz. Az anyagcsere-pörgető hatásáról is ismert chili és általában az erős paprika legcsípősebb része az a központi hártya, melyhez a magok tapadnak. Ez a hártya tartalmazza a legtöbb kapszaicint, a chili színtelen, szagtalan és jellegzetesen csípős alkotóelemét.

A chili csípősségének méréséhez a Scolville-skálát használják, melyet egy amerikai vegyész, Wilbur L. Scolville hozott létre 1912-ben. Első tesztjeiben Scolville az alkoholban oldott chilikivonatokat cukros vízzel addig hígította, amíg a tolók már nem érzékelték a csípősséget. Ezt követően numerikus skálát rendelt a chilifajtákhoz csípősségük mértékének megfelelően. Például a jalapeño paprika Scolville-hőegysége - SHU - 4500, mert 4500-szorosára kellett hígítani az oldatot ahhoz, hogy elveszítse csípősségét.

Melyik állatról nevezték el a Kanári-szigeteket?

A válasz egyszerűnek tűnik, és félig igaz is lehet, csak éppen nem úgy, ahogy ismerjük. A kanárinak valóban van köze a szigetcsoporthoz, csakhogy nem a szigeteket nevezték el a sárga madárról, hanem az ott őshonos madár kapta nevét a Kanári-szigetekről.

A szigetcsoportot a hozzá tartozó legnagyobb sziget latin elnevezése alapján keresztelték a rómaiak a Kutyák szigetének - Insula Canaria -, mert rengeteg vad és háziasított kutya élt ott.

A kanárik mégis jobban összefonódtak a szigetekkel, mint a kutyák. Érdekesség, hogy a brit bányászati előírások évszázadokon át megkövetelték, hogy ezeket a kis madarakat használják a tárnákban felgyülemlő gázok jelzésére. A mérgező gázok - például a szén-monoxid és a metán - elpusztították a kistermetű madarakat, mielőtt kárt tehettek volna a bányászokban.

A kanárik sokat énekelnek, ezért hamar észrevették, ha a madár elhallgatott és összeesett. Erre a célra 1986-ig alkalmazták őket, de az előírások szövegéből csak 1995-ben törölték az idevágó passzust.

Cikkünk megírásában John Lloyd és John Mitchinson Tévhitek a nagyvilágból című könyve segített.

• tudomány
• intelligencia
• állatvilág
• érdekességek a világból
• Terasz