Ezt a nőt vette feleségül Einstein: unokatestvérek voltak

Maradandót alkotott a tudományok terén, magánéletéről mégis keveset tudni, pedig a téma izgalmas.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Kivételes kutatók, akik alapjaiban határozták meg az orvostudományt, a kémiát és a fizikát. Halhatatlan tudósok, kiknek elméletei és kutatásai a jövőbe mutattak, és akik nélkül nem tartana ott a tudomány, ahol tart.

Neumann János például falta a nőket.

Munkásságukról könyvek születtek, a magánéletükről azonban csak kevesen beszélnek.

Utánajártunk, ki is volt valójában Albert Einstein, Dmitrij Mengyelejev és Claude Bernard, és arra is választ adunk, hogy vajon voltak-e olyan sikeresek a magánéletükben is, mint a munkájuk terén.

Egy örökbe adott gyermek, egy unokatestvér-feleség

Albert Einstein munkássága a 20. századi fizika alapjait alkotja. Speciális és általános relativitáselmélete új dimenziót szolgáltatott a természettörvények, valamint a tér, a tömeg és az energia fogalmainak megértéséhez. Az 1905-ben kifejtett speciális relativitáselméletéről kiderült, hogy nélkülözhetetlen az atomi és a szubatomi részecskék kölcsönhatásának alaposabb tanulmányozásához.

Amennyire jelentős volt a munkássága, olyannyira szövevényes volt a magánélete. Kései éveiben nagyrészt visszahúzódó életet élt. Nem volt hajlandó arra, hogy érzelmeket nyilvánítson ki mások iránt, bár arra képes volt, hogy kifejezésre juttassa mély vonzalmát az emberiség iránt. Hírneve fénypontján súlyos magánéleti válságot élt át, minek következményeként úgy döntött, elválik feleségétől, Mileva Marictól. Milevától egyébként két fia született: az egyikből kiváló gépész vált, a másik azonban skizofrén lett.

Kevesen tudják, de volt egy harmadik gyermeke is, még házassága előttről, akit mások fogadtak örökbe. Einstein később első unokatestvérét, Elsa Löwenhalt vette feleségül, aki 1936-ban özvegyen hagyta.

Mengyelejev, a forróvérűség és a bigámia

Különböző súlyú atomokból álló, viszonylag kisszámú elem sokféleképpen kombinálódva alkotja a molekulák sokaságát, melyekből a teljes fizikai világ felépül. Bár a 19. században többen kísérletet tettek az elemek osztályozására, a kémia csak az 1860-as évek végére állt készen egy hatékony, új általánosításra. A lépést Dmitrij Mengyelejev, az emlékezetes és nagyhatású orosz tudós tette meg 1869-ben a periódusos táblázat bevezetésével.

Elég egy pillantást vetni a hipnotikus hatású tudósra ahhoz, hogy elhiggyük, magánélete bizonyára érdekfeszítő lehetett. 1863-ban, 31 éves korában egyik húga rávette, hogy vegye feleségül Feozva Nyikityicsna Lescsevát, de ez a házasság rendkívül boldogtalannak bizonyult. Két gyermekük született, mégis elváltak, mert egyikük sem tudta elviselni a másik jelenlétét ugyanabban a házban.
1876-ban, mielőtt az Egyesült Államokba utazott, az akkor 42 éves Mengyelejev megismerkedett a gyönyörű, 17 éves Anna Ivanova Popovval, és elhatározta: vagy feleségül veszi, vagy a tengerbe öli magát.

Bár nem sikerült elérnie, hogy az ortodox egyház azonnal kimondja a válást, Mengyelejevnek mégis sikerült találnia egy papot, aki hajlandó volt összeadni őket. Ily módon egy ideig bigámiában élt. Az üldöztetést azzal kerülte el, hogy a cárhoz folyamodott. Egy anekdota szerint egy hasonló felmentésre váró nemes szintén Sándorhoz folyamodott, és a kémikusra hivatkozott.
- Való igaz, Mengyelejevnek két felesége van - felelte a cár -, de nekem csak egy Mengyelejevem.

Második házassága kivételesen boldog volt, és a párnak négy gyermeke született. Anna bevezette a tudóst a művészvilágba, akiből gyűjtő és műkritikus lett, majd végül beválasztották az orosz Művészeti Akadémia tagjai közé.

Állatkísérletektől az érdekházasságig

A kísérleti orvostudomány megalapítójának és a fiziológiatörténet kulcsszereplőjének, Claude Bernardnak úgy ment a felfedezés - írta egyik tanítványa -, mint másoknak a légzés. Azt, hogy milyen fontos szerepet tölt be a hasnyálmirigy az emésztésben, hogyan szabályozza a máj a vércukrot, hogyan húzza össze és tágítja ki az érmozgató idegrendszer a véredényeket, mindezen felfedezéseket, melyek a modern orvostudomány alapját képezik, elsősorban Bernardnak köszönhetjük. Ám emellett vitathatatlanul legkiemelkedőbb teljesítménye a fiziológia alapjainak lerakása volt, amihez kísérleti adatokat használt.

Magánélete viszont kimondottan katasztrofális volt. Hogy folytathassa kutatásait, 1845-ben érdekházasságot kötött a tehetős Marie Francois Martinnal. Két fia kisgyermekként meghalt, két lánya és felesége is elidegenedett tőle, ami részben annak a számlájára írható, hogy megundorodtak állatkísérleteitől.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Élete végén plátói kapcsolatba bonyolódott Marie Raffalovich-csal, egy párizsi bankár feleségével, mely barátság kényelmet és társaságot nyújtott kései éveiben. Bár ez elsősorban baráti és munkakapcsolat volt, levelezésük minden egyes darabját átszövi a romantika - nem meglepő, hogy Bernard olyannyira gyakori vendég volt a párnál.

Cikkünk megírásában John Simmons 100 híres tudós című könyve segített.

Kik a történelem legnagyobb tudósai, és pontosan mit tettek azért, hogy kiérdemeljék minden idők elismerését? A 100 híres tudós Arkhimédésztől Newtonig, Einsteinig és Hawkingig érdekes választ ad ezekre a kérdésekre. Hiteles adatokra támaszkodó portrék tekintik át a világ legkiemelkedőbb tudósainak életét és műveit. A kötet a Citadel Press 100-as sorozatának hagyományaihoz hűen, sajátosan, vitára ösztökélve, hatásuk fontossági sorrendjében taglalja a tudósok teljesítményét.

Kiadja a Partvonal Kiadó.
Ára 3490 forint.
A könyvet itt rendelheted meg. »
Ezt is szeretjük