3 magyar lángelme, akinek nap mint nap használjuk a találmányait

A golyóstollat Bíró Józsefnek köszönheti a világ, a szintetikus gyógyszereket Richter Gedeonnak. A C-vitamint Szent-Györgyi Albert fedezte fel, a telefonközpont pedig Puskás Tivadar érdeme. Csupán néhány találmány, mely előrevitte a világot, és néhány magyar, aki maradandót alkotott az emberiség számára.

Rajtuk kívül azonban még számtalan magyar tudós, kutató, vállalkozó és orvos tett le olyat az asztalra, mellyel előrevitte a világ fejlődését.

Munkásságukat a legnagyobbaknak járó elismerésekben részesítették, nevüket pedig örökre beírták a történelemkönyvekbe.

Aki előrevitte a rákkutatást: Hevesy György

A rák jó ideje az egyik vezető halálok. A statisztikák szerint 2008-ban több mint 12 millió új rákbeteget regisztráltak, a megbetegedések száma pedig évről évre nő. Így aztán minden olyan felfedezés életbevágó jelentőséggel bír, mely csak egy picit is hozzájárul a betegség sikeres kezeléséhez, esetleges elkerüléséhez. Hevesy György munkásságának ezen a téren rengeteget köszönhet az orvostudomány.

A magyar vegyész 1885. augusztus 1-jén született Budapesten, zsidó származású szülők ötödik gyermekeként. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte, majd a berlini Műegyetemen folytatta. Érdeklődése az 1910-es években fordult a kémia felé. 1911-ben kezdett Manchesterben dolgozni, ahol megismerkedett Niels Bohrral. Ő hívta meg Hevesy-t 1920-ban Koppenhágába, ahol a vegyész első sikeres kísérleteit végezte a radioaktív izotópokkal.

Hevesy-nek ezután számos állást kínáltak fel, melyek közül a Freiburgi Egyetem fizika-kémia tanszékvezetői posztját választotta. Itt kezdte a radioaktív izotópok sikeres alkalmazását a növények és állatok anyagcsere-folyamatainak vizsgálatainál. E módszernek köszönhető, hogy az orvostudomány ma már viszonylag könnyen és időben képes diagnosztizálni a rákos sejteket.

Hevesy Györgyöt a világ számos egyeteme választotta díszdoktorává. A Royal Society tagja lett, munkásságát Copley-medállal és 1944-ben kémiai Nobel-díjjal is elismerték.

Aki megoldhatja a globális felmelegedés problémáját: Oláh György

Oláh György, a magyar származású amerikai kémikus 1927. május 22-én született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetemen folytatott tanulmányai során elsősorban a szerves kémia érdekelte, a témában több publikációja is megjelent - már első tanulmányai is nagy nemzetközi érdeklődést váltottak ki. Az 1956-os forradalom után költözött elsőként Londonba, majd Kanadába, végül az 1970-es években telepedett le Kaliforniában. A szerves kémia továbbra is érdekelte, legjelentősebb eredményeit a karbokationok kutatása terén érte el - 1994-ben munkásságát kémiai Nobel-díjjal jutalmazták.

1962-ben sikerült megcáfolnia azt a régóta elfogadott állítást, hogy a szénatom vegyértéke nem lehet négynél nagyobb, azaz az atom nem képes négynél több kovalens kötés létesítésére. Nagyrészt ennek a felfedezésének köszönhetőek az új, a korábbiaknál nagyobb oktánszámú benzinfajták, és az ő kutatásai vezettek az ólmozatlan benzin előállításához.

Legjelentősebb eredménye mégis a vezetésével kifejlesztett, úgynevezett direkt metanolos tüzelőanyag-cella, mely alkalmasnak tűnik a hagyományos energiahordozók - a kőolaj, a kőszén és a földgáz - kiváltására, és ezáltal megoldást jelenthet a globális felmelegedés egyre növekvő problémájára. Az energiacella különlegessége, hogy kizárólag a levegőből kiindulva, annak szén-dioxid- és víztartalmát felhasználva
állít elő metanolt, mely kiválóan alkalmas az említett energiahordozók kiváltására.

Aki gazdaggá tette Bill Gates-t: ifj. Simonyi Károly

Sokan csak az első magyar űrturistaként ismerik, pedig ifj. Simonyi Károly volt az, akinek egyesek szerint Bill Gates a vagyonát köszönheti. Simonyi Károly 1948. szeptember 10-én született Budapesten. Informatikai érdeklődése korán megmutatkozott: már 18 éves korában fordítóprogramok készítésével foglalkozott, melyek közül egyet egy állami vállalat meg is vásárolt.

1966-ban kezdett Dániában dolgozni az első dán számítástechnikai cégnél, majd 1968-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol a kaliforniai Berkeley Egyetemen, majd a Stanford Egyetemen tanult.

Butler Lawsonnal már az 1970-es években kifejlesztettek egy alakhű szövegszerkesztőt, legjelentősebb munkái azonban Bill Gates mellett születtek.

1981-ben kezdett a Microsoftnál dolgozni, ahol megalkotta a máig világszerte használt és nélkülözhetetlen Word és Excel programokat, és hamarosan a cég egyik vezető szoftverfejlesztője lett.

A Microsofttól 2002-ben vált meg, majd üzlettársával, Gregor Kiczales-szel megalapította az Intentional Software Corporationt. A mára milliárdossá vált Simonyi Károlyt a világ 400 leggazdagabb embere között tartják számon.

• tudomány
• történelem
• Terasz