3 lélegzetelállító felvétel a világűrből

A Hubble űrteleszkóp alapjaiban változtatta meg az emberiség világegyetemről alkotott fogalmait. Az 1990. április 24-én, a Discovery űrrepülőgéppel útjára indított csillagászati műhold és annak távcsöve már az első másfél évben több mint 1900 megfigyelést végzett, a távoli galaxisok titkait érintve éppúgy, mint a Naprendszer bolygóinak felszínén zajló változásokkal kapcsolatban.

A legnépszerűbb űreszköznek számító távcsövet nem véletlenül nevezik People’s Telescope-nak, vagyis a Nép távcsövének, hiszen az infravörös, a látható fény és az ultraibolya tartományban készített felvételek egy olyan varázslatos világot tesznek közelivé és érthetővé a mindennapi ember számára, melyet korábban talán elképzelni sem tudott. A következő felvételek a legújabb felfedezések közé tartoznak.

Aszteroida, ütközés után

Múlt év végén az asztronómusok arra lettek figyelmesek, hogy a Scheila nevű, régóta figyelt aszteroida szokatlanul fényes, emellett sajátos, szimmetrikus fénycsóvákat bocsát ki magából. A NASA Swift műholdjának adatai, illetve a Hubble képei alapján sikerült azonosítani a változás okát, mely nem más volt, mint az, hogy a Scheila egy kisebb aszteroidával ütközött.

Az aszteroidák olyan, körülbelül 4,6 milliárd éves szikla- és kőképződmények, melyek a Naprendszer kialakulása és evolúciója során maradtak vissza.

Több milliónyi kering belőlük a Mars és a Jupiter között Nap körüli pályán, közöttük a Scheila is, mely úgy volt képes túlélni az ütközést, hogy valószínűleg jóval masszívabb volt, mint a belécsapódó, kisebb aszteroida.

A Scheila, mely 27 millió fényévnyire található a Földtől, körülbelül 70 mérföld hosszú aszteroidatesttel rendelkezik, a Napot pedig öt év alatt kerüli meg. A különleges felvétel, mely a speciális fénykibocsátást örökítette meg, 2010. december 27-én készült.

Rózsa a világűrben

Az asztronómusok a Baltimore-i Űrteleszkóp Tudományos Intézetben a Hubble szemét egy sajátos, egymással interakcióban álló galaxispárra irányították, melyek együttese egy meseszép, szárral és virággal is rendelkező rózsát rajzol ki a végtelen világűr fekete egére. A különleges felvétel nyilvánosságra hozásával a csillagászok a Hubble működésbe helyezésének 2011. áprilisi, 21. évfordulójáról kívántak megemlékezni, egyúttal azt szerették volna bemutatni, hogy egymástól több tízezer fényévre található galaxisok is képesek kapcsolatot, egyfajta hidat létrehozni.

Az Arp 273 néven ismert spirális galaxispár felső és nagyobb tagja, az UGC 1810 a kisebb galaxis, az UGC 1813 gravitációs mezőjének hatására torzult el kissé, és vette fel a sajátos alakzatot, melynek látványát a fiatal csillagokat jelző apró, kék fények tesznek még káprázatosabbá. A Földtől 300 millió fényévre található galaxisokról 2010. december 17-én készült a felvétel.

Ahol felbolydult az univerzum

A Hubble teleszkóp szeme 2011. április 4-én pontosan eltalált egy olyan forrást az univerzumban, ahonnan különféle, rejtélyes robbanásoknak köszönhetően olyan nagy erejű sugárzás áramlott a világűrbe, melyhez hasonlót még soha nem sikerült megfigyelni. A sugárzás forrása egy kicsi és távoli, tőlünk 3,8 milliárd fényévre lévő galaxis középpontjában található, ám az adatok azt igazolták, azt közvetlenül a Föld irányába küldi.

A különös sugárzást a NASA egy műholdja már 2011. március 28-án észlelte, és azóta is vizsgálják. A csillagászok szerint mindennek oka az lehet, hogy a galaxis magjánál egy szupermasszív fekete lyuk található, mely szétszakított és elnyelt egy közeli csillagot, melynek gázai után maradt fent a sugárzás. A Hubble felvétele az izzó buborékként feltűnő galaxist örökítette meg.

• világűr
• érdekességek a világból
• fotó
• Terasz