3 hatalmas tévhit a leghírhedtebb rákkeltőkről

Számos dolognak tulajdonítottak már rákkeltő hatást, többről is kiderült azonban az ellenkezője.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az egészséges életmód ma a legkelendőbb árucikk. A bioélelmiszerek, a natúrkozmetikumok, az egészséges életmóddal kapcsolatos kiadványok és programok piaca virágzik, hiszen ki ne akarna hosszú és egészséges életet élni?

Ezzel egy időben egyre nő a gyanakvás a legártalmatlanabb anyagokkal szemben is, és egyre több dologgal kapcsolatban kel szárnyra a hír, hogy növeli a rák kialakulásának kockázatát, vagy egyenesen rákkeltő.

Mielőtt azonban bármilyen állítást tényként kezelnél, érdemes utánajárnod a dolognak.

A mobiltelefonok rákkeltő hatása

A mobiltelefon a 20. század utolsó évtizedének legnépszerűbb elektronikus találmánya. Igen hasznos vészhelyzetben, de jól jön az ismerősökkel és rokonokkal történő kapcsolattartás terén is.
Sokan hangoztatják ugyanakkor, hogy a mobiltelefonok rendkívül károsak az egészségre, sőt, egyenesen rákkeltőek. Az igazság azonban az, hogy ezidáig semmilyen bizonyítékot nem találtak erre. A bekapcsolt mobiltelefonok elektromágneses mező formájában alacsony szintű energiát sugároznak. Ezért merült fel a mobiltelefonokkal kapcsolatban, hogy használatuk esetleg káros lehet az egészségre, sőt, agydaganatot is okozhat.

Jelen pillanatban is folynak a kutatások annak kiderítésére, hogy milyen veszélyeket rejtenek magukban ezek a készülékek, ám ezidáig semmilyen bizonyítékra nem akadtak a kutatók. Jó tudni azt is, hogy az újabb, antenna nélküli típusok esetében még a korábbiaknál is alacsonyabb mértékű sugárzás éri a fejet.

Óvakodni kell a mesterséges édesítőszerektől?

A mesterséges édesítőszerek a modern kutatólaboratóriumokban kifejlesztett vegyületek, melyek rendkívül édesek, de igen kevés energiát tartalmaznak, esetenként a kalóriaértékük nulla. Az Európai
Unió
ban - így Magyarországon is - jelenleg nyolcféle mesterséges édesítőszer alkalmazása engedélyezett az élelmiszerekhez. Minden
édesítőszer csak ahhoz az élelmiszerhez adható hozzá, melyet az előírás az adott édesítőnél felsorol. A felhasználási szintek is szabályozottak.

A mesterséges édesítőszerek esetleges rákkeltő hatásával kapcsolatban számos aggály merült már fel. Az aszpartámról kezdetben úgy vélték, hogy agytumort okozhat, számos tanulmány bizonyította azonban, hogy ez alaptalan feltételezés volt.

Képeken 13 durva rákkeltő!

Nézegess képeket!

Elolvasom

Bár patkányoknál a szacharin és a ciklamát együttesen adagolva nagy dózisban rákot okozott, a legújabb kutatások szerint az ember esetében - a korábbi félelmekkel ellentétben - valószínűleg egyik sem rákkeltő, és nem növeli a hólyagrák kockázatát, mint azt korábban hitték. A többi édesítőszer esetén széleskörűen bizonyítást nyert, hogy biztonságosak ebből a szempontból.

Nem árt ügyelni rájuk
A mesterséges édesítőszerek - különösen az aszpartám - azonban nem mindenkinek jók. Az aszpartám például nem biztonságos a fenilketonuria nevű genetikai rendellenességben szenvedők számára, és epilepsziás gyermekeknek sem ajánlott a használata. A mesterséges édesítőszerek tehát meglehetősen biztonságosak, ha nem túl nagy mennyiségben fogyasztod őket.

Valóban veszélyes a mikrohullámú sütő?

A mikrohullámú sütők az űrkorszakhoz illő sebességgel főzik meg az ételeket. A lelkük az úgynevezett magnetron, vagyis egy vákuumcső, mely az elektromágneses sugárzások csoportjába tartozó mikrohullámokat állít elő.

A mikrohullámok hatására az ételekben lévő vízmolekulák rezegni kezdenek - másodpercenként több milliószor. Az ebből keletkező súrlódás gerjeszti a hőt. Az viszont nem igaz, hogy a mikrohullámok radioaktívvá teszik az ételt.

A nagy intenzitású mikrohullámú sugárzás égési sebeket okozhat ugyanazon az alapon, ahogy az ételt is megfőzi.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A készüléken kívüli megengedett sugárzási szintek azonban jóval az ember számára ártalmas szint alatt vannak. Ezenfelül a sütőket kivétel nélkül úgy alakítják ki, hogy az ajtó nyitásakor automatikusan kikapcsolják a sugárzást.

Cikkünk megírásában az Árt vagy használ? című könyv segített.

Legyen szó gyógynövényekből készült táplálékkiegészítőkről, tisztító- vagy rovarirtó szerekről, a címadó kérdést nem mindig könnyű megválaszolni. A könyv több mint száz szakértő bevonásával segít megválaszolni a leggyakrabban feltett kérdéseket egy sor olyan mindennapos tárgy alapos megvizsgálása után, mint például a körömlakk, a szőnyegtisztító, a dezodor, a gyógyszerek, az élelmiszerek. A könyvben gyakorlati tudásanyagot találsz: megtudhatod, hogyan csökkentheted a kockázati tényezőket, illetve számtalan tippet is kaphatsz az ábécérendben található szócikkekből.

Kiadja a Reader's Digest.
Ára 6990 forint.
A könyvet itt rendelheted meg. »
Ezt is szeretjük