25 ezer embert és egy várost nyelt el a föld

A hírhedt 1939-es, 8-as erősségű erzincani földrengésnek rengeteg következménye volt: felszíni repedések, földcsuszamlások, 11-es fokú mikroszeizmikus aktivitás, cunami a Fekete-tengeren, és persze hatalmas pusztítás, illetve rengeteg áldozat, mintegy 30-40 ezer emberi élet.

Világosan tudható, főleg az újságok beszámolóiból, hogy extrém időjárási körülmények uralkodtak az epicentrumban, nagyon alacsony hőmérséklet, hatalmas hóesések, fagyos szél, viharok, ami nagyon megnehezítette a mentést. Az eseményt követő napokban délen és délkeleten hatalmas esőzések kezdődtek, áradásokat, sárfolyamokat hoztak létre az ország déli, keleti és délkeleti részén. A kemény időjárás is több ezer áldozatot szedett, épületeket rongált meg, és tönkretette a nyárra várt terményt.

Erzincan nem város már, temető

Ismet Inönü, a török elnök 1939. december 29-én Erzincanba érkezett, hogy a két nappal korábbi földrengés okozta károkat felmérje. Röviddel a Vörös Félhold - a Török Vöröskereszt - és a hadsereg után érkezett. Fájt a szíve a hatalmas pusztítás láttán. Inönü annak idején tábori papként szolgált a hadseregben, így a fronton látott egyet s mást, de semmit, ami ehhez lett volna fogható. A természet könnyedén okoz jóval súlyosabb pusztítást, mint amire a mozsárágyúk és a bombák képesek, gondolta valószínűleg, ahogy a hajdani nyüzsgő város romjait nézte.

Hamarosan egy idősebb asszony jelent meg, porlepte, fekete ruhát viselt, és Inönü felé szaladt. A katonák fel akarták tartóztatni, de az elnök magához intette. Az asszony zokogott, és levegőért kapkodott. Megragadta az elnök kezét, és az arcához szorította. ,”Bafikan! Bafikan!” - zokogta. „Benim aile ol git! Nicin? Nicin?”, vagyis „Elnök úr, elnök úr! Oda a családom! Miért? Miért?”

Az elnök csak rázta a fejét, aztán megölelte az asszonyt, hogy legalább egy kicsit enyhítse végtelen bánatát. Ahogy ott állt, karjaiban az asszonnyal, a borzalmas romok fölött porfellegek szálltak. Az asszony családja akkor veszett oda, amikor a tető leszakadt a kövek és a homok súlya alatt, melyet a férje és fiai szigetelés gyanánt raktak fel a kemény török tél ellen. Az asszony ágya volt a legközelebb az ajtóhoz, így neki sikerült még idejében elhagyni a házat, a többiek nem voltak ilyen szerencsések.

Egyedül a börtön maradt állva

1931. december 27-én hajnalban egy három órán keresztül tartó, hét lökésből álló földrengéssorozat egész városokat söpört el, és tízezreket ölt meg Észak- és Kelet-Törökországban. Még Fekete-tenger menti városokat is érintett. Az első rengés éjjel kettőkor történt, és ötig hat másik követte. A földrengések után hóvihar rontott tovább a helyzeten.

Erzincan 25 ezer lakójával együtt pillanatok alatt eltűnt a föld színéről, ez alól egyetlen épület és pár maroknyi ember volt csak kivétel. A börtön állva maradt, az elítéltek túlélték. A rabok végül ki is szabadultak, de megdöbbentő bizonyítékként az ember eredendő jóságára, egyikük sem menekült el a helyszínről. Ehelyett több mint ezer embert ástak ki a romok alól, tüzeket raktak, és menedékeket építettek a hideg és a kóbor kutyák ellen.

A 8-as erősségű erzincani földrengés epicentruma körülbelül 25 kilométerrel a felszín alatt volt. 80 falu teljesen megsemmisült. Ez volt a legpusztítóbb földrengés Törökország történelmében. Az erzincani földrengést követő 24 órában földrengések sorát észlelték szerte a világon, így Nicaraguában, Hondurasban, Dél-Afrikában, Rómában, de még az Egyesült Államok nyugati partján is.

Los Angeles-ben a magasabb építésű házak kilengtek, de a lökések viszonylag gyengék voltak. Néhány szakértő úgy vélte, hogy a nagy erejű török földrengés rengések láncát indította el.

A legtöbb szeizmológus azonban visszautasítja ezt az elméletet. Nem az 1939-es volt azonban az utolsó földrengés Törökország eddigi történelmében. 1999-ben Izmitet rázta meg nagyobb rengés, ott 18 ezren haltak meg, és több mint 40 milliárd dolláros kár keletkezett. Ha szeretnél többet megtudni egy katasztrófáról, melynek okára máig nem derült fényt, kattints ide, és olvass a tunguszkai robbanásról!

Cikkünk Stephen J. Spignesi 100 katasztrófa című könyve alapján készült, mely a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg. Kép: www.gelsinler.org.

• történelem
• törökország
• természeti katasztrófa
• ázsia
• katasztrófa
• Terasz