Bilincsbe vert politikus és duzzadó miniszteri házak

2014 választási év volt, éppen ezért meglepő, hogy a pártok bőven szolgáltattak okot arra a közvéleménynek, hogy lehetőség szerint minél kevesebben szavazzanak rájuk.

A legnagyobb botrányok hatásait a közvélemény-kutatók felmérései is visszaigazolták.

Rejtélyes százmilliók a politikus bankszámláján

A Simon-bombát február elején robbantotta a Magyar Nemzet azzal, hogy megírta: a szocialisták második embere több százmillió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján.

A lap szerint az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. Később az is nyilvánosságra került, hogy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók vannak.

A volt képviselő ügyével összefüggésbe hozott Welsz Tamás vállalkozó márciusban rejtélyes, máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A Simon elleni nyomozás idejét november közepén a Központi Nyomozó Fűügyészség meghosszabbította, a képviselőt csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítják.

Az egykori MSZP-s politikus a botrány kitörésekor szinte azonnal kilépett a pártból, és visszavonult a politikától, az ügy mégis azonnal érezhető veszteséget okozott a szocialista pártnak.

A megszállási emlékmű és a megszegett ígéret

A kormánypárt egyik legnagyobb harakirije idén a német megszállás emlékművének állítása volt. Az emlékmű ötlete már akkor kiverte a biztosítékot, amikor még csak terv szintjén létezett. Kormányhatározatban döntöttek arról, hogy idén március 19-ig felállítják a kompozíciót a budapesti Szabadság téren, ám a bejelentést olyan méretű tiltakozás követte, hogy az áprilisi országgyűlési választások előtt ezt mégsem tartotta a kormány olyan zseniális ötletnek, mint elsőre.

A megszállási emlékmű ellenzői - köztük zsidó szervezetek, ismert művészek, civilek és történészek - szerint az elkészült alkotás nem más, mint nyílt történelemhamisítás. A szobrot végül július közepén, az éj leple alatt állította fel a kormány, holott Orbán korábban azt ígérte, még egyeztet az érintett szervezetekkel.

Dagadó házak

Szijjártó Péter épp hogy megkezdte működését külügyminiszterként, amikor megtudta az ország, hogy költözik. No, nem messzire, marad Dunakeszin, csak éppen a korábbi házikót cserélik le egy cseppet nagyobb, 400 négyzetméteres villára, amit csekély 167 millióért vettek.

Hogy ennek az árát hogyan sikerült összespórolni, arra Szijjártó Péter azt a kézenfekvő magyarázatot adta, hogy a szülei fizették a ház árát, mert ők egész életükben sokat dolgoztak. De a külügyminiszteren kívül a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal is szolgáltatott némi rágcsálnivalót az ingatlanviszonyairól, amikor hirtelen eszébe jutott, hogy a Pasa park nevű luxus lakóparkban feleségével közösen birtokolt lakásuk mégis inkább teljes egészében az övé. A nejének is van egy fél lakása a Pasa parkban az alpolgármester élettársával közösen, Rogán állítása szerint a kettőt csak simán egybe akarták nyitni.

Milyen házban élnek a magyar politikusok? Képes cikkünkből megtudhatod:

Kitiltási botrány és komoly tüntetések

Ősszel nem a tűzbe dobott gesztenyék, hanem a kitiltási botrány robbant nagyot. Október közepén derült ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok kitiltott hat magyar közszereplőt és magas rangú hivatalnokot a területéről, mert korrumpálni akartak amerikai cégeket.

Az viszonylag hamar kiderült, hogy a kitiltottak között van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, Vida Ildikó - ő később be is ismerte ezt -, de a többi személy kilétét továbbra is jótékony homály fedi. A kitiltási botrány a NAV egészének igen rosszat tett, de a kormány népszerűségét is rontotta. Főleg, hogy a kabinet tagjai egy hónapon át nem tudtak egységes magyarázatot adni az üggyel kapcsolatban.

Az internetadó ötlete komoly földindulást hozott: ahelyett, hogy elterelte volna a figyelmet az USA ellen indított kormányzati offenzíváról, tízezreket vitt ki az utcára tiltakozni. Nemcsak azért, mert a kormány a középkorba álmodta magát az internet adóztatásának ötletével, hanem mert nem távolították el azonnal Vida Ildikót a hivatalából, sőt, ki is álltak mellette. A Fidesz-kormány népszerűsége az elmúlt három hónapban nagyobbat esett, mint a 2010-es választásokat követő két évben összesen.

Orbán Viktor még év elején ruccant ki Moszkvába, ahol gyorsan meg is állapodott Putyinnal egy röpke 3000 milliárd forintos hitelről, amiből megépülhet a Paks 2, egy új atomerőmű-blokk. Csakhogy az építkezés dupla annyiba fog kerülni, mint a hitel, ezt pedig a magyar államnak kell előteremtenie. A tervezetről semmiféle társadalmi egyeztetés nem volt, a kormányfő feltehetően saját hatáskörben döntött egy ilyen rendkívül fontos, az ország sorsát évtizedekre meghatározó ügyről.

Fotók: tüntetés - MTI/Beliczay László; Simon Gábor - MTI/Kovács Tamás; emlékmű - MTI/Bruzák Noémi; Szijjártó Péter - MTI/Kovács Attila.

• botrány
• fidesz
• mszp
• orbán viktor
• rogán antal
• belföld
• szijjártó péter
• tüntetés
• simon gábor
• internetadó
• vida ildikó
• Terasz