2 ezer éves múmiák hajjal és ruhában - Fotókon a felfedezések

Páratlan leletnek számítanak azok a tökéletesen konzerválódott testek, melyek felett megállt az idő.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az idők folyamán legalább ezer, többnyire kitűnő állapotban fennmaradt holttestet emeltek ki Európa mocsaraiból, a legrégibb mintegy 7000 éves. A rajtuk talált bilincsnyomok és sebesülések azt bizonyítják, hogy nem mindegyikük halt meg természetes halállal. Vajon hogyan maradhattak fenn ezek a tetemek olyan jó állapotban, hogy sok esetben csak a rendőrség tudta megállapítani, valóban nem napjainkban elkövetett gyilkosságok áldozatairól van szó?

2000 éves holttest, tökéletes állapotban

A legszebb férfikorban hunyt el, miként azt kezdődő kopaszodása bizonyítja. Ha fogsorát még ajkak takarnák, és bőre nem színeződött volna el fénylő feketére, akkor azt hihetnénk, hogy a régészek által Vörös Franznak elnevezett személy csak nemrég halt meg. Az 1900-ban, az emslandi tőzegfejtő területén megtalált holttest körülbelül i. sz. 200 óta nyugodott a mocsár mélyén.

A félelmetes külsejű lelet annak köszönheti nevét, hogy haját a mocsári vízben található huminsavak vörösesbarnára színezték. Kitűnő állapotát pedig a mocsárnak köszönheti, ahogy az európai mocsári leletek nagy része is. Az ok egyszerű: egyrészt a mocsárvízben alig található oxigén, viszont számos különböző szerves savat tartalmaz. Ebben a környezetben a rothadást okozó baktériumok nem tudnak szaporodni. Így a holttestek éppoly kevéssé bomlanak el, mint azok a mohák, füvek vagy fák, melyek a mocsárban elhalásuk után idővel az egyre vastagodó tőzegrétegek formájában rakódnak le.

A tőzeg konzerváló ereje

Idővel a tőzeg egyre több vizet von ki a testből, minek következtében a bomlási folyamatok még tovább lassulnak, sőt, gyakran teljesen leállnak. A huminsavak az emberi bőrt feketés-barnás színűre cserzik, a múmia izmai és belső szervei pedig összezsugorodnak.

A leletek körzetében végzett ásatások arra utalnak, hogy a mumifikálást a régmúlt idők hóhérai, illetve az áldozatot bemutató papok találták fel, méghozzá véletlenül, amikor is a halottak testét hosszú farudakkal a víz alá nyomták.

Az időjárás konzerválta

Igen gyakran a véletlen, a halál helyszínének földrajzi környezete idézi elő a mumifikálódást. Ez nem csak a mocsári holttestek esetében történik így: számos helyen, ahol a talajvíz közel ér a földfelszínhez, az eltemetett tetemek alig bomlanak fel, és a kutatók számára igen jó vizsgálati tárgyként szolgálnak az ősi kultúrák kutatásában.

Különösen alkalmas feltételeket biztosítanak a test mumifikálódásához - többek között - a szélsőségesen száraz vidékek, mint például a sivatagok. Így a kínai Góbi sivatagban, Sinkiang tartományban talált kiszáradt múmiák azt bizonyítják, hogy már 3500 évvel ezelőtt - sokkal korábban, mint ahogy Marco Polo erre járt - létezniük kellett kereskedelmi kapcsolatoknak Ázsia és Európa között. Egyes textíliák ugyanis a közép-európai térségből származtak.

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Példátlan információkkal szolgálnak a tudománynak

A mumifikálódott holttestek igen értékes információkkal szolgálhatnak a tudomány számára, nem véletlen, hogy az igazi múmiákat világszerte kiemelkedő tudományos érdeklődés övezi, és a legmodernebb orvosi-műszaki módszerekkel vizsgálják őket. Egy, a floridai mocsarakban talált 7000 éves tetem segített például annak a kérdésnek a tisztázásában, hogy honnan származnak Amerika őslakosai, az indiánok. A génvizsgálat egyértelmű rokonságot mutatott a japán őslakosok génállományával.

De a múmiáknak köszönhetően derült ki az is, hogy az érelmeszesedés, a szívinfarktus és a magas vérnyomás semmiképp sem a modern világ kísérőjelenségei, hanem már az ókori, Nílus-menti civilizációt is sújtották. A környezeti ártalmak okozta betegségek is számos ember gyötrelmes halálához vezettek: sok múmia tüdeje fekete volt a koromtól - az egyiptomi házakban található számtalan nyitott tűzhely következményeként.

Fotó: emsland.files.wordpress.com, show.me.uk, bloggang.com, thedrawbridge.org.uk, abcnews.com, catdirtsez.blogspot.com, centralasiatraveler.com, languagelog.ldc.upenn.edu.

Cikkünk megírásában a Reader's Digest Az emberiség megoldatlan rejtélyei című könyve segített.

Ezt is szeretjük