Vigyázz, mert milliókkal nőhet a hiteled: ezért ne várd meg a végrehajtást

A bírósági végrehajtói kamara jelenlegi adatai szerint eddig mintegy 300 ezer ügy érte el a végrehajtási stádiumot, a legtöbb eljárás azonban még mindig nem hiteltartozás, hanem közüzemi vagy mobilszámla-elmaradás miatt indul. Ha valakinek 90 napon túlcsúszott devizahitele van, és sem a forintosítást, sem más kedvezményt nem tud igénybe venni, de még az eszközkezelő programjából is kiszorul, fizetésképtelenség esetén árverésre bocsátják az érintett ingatlanát.

Idén több ponton módosultak a végrehajtást érintő szabályok, így maga a folyamat elvileg jóval átláthatóbb, korrupciómentes és gyorsabb is lesz, hiszen minden érintett szereplőnek érdeke, hogy a folyamat ne bonyolult keretek között menjen végbe.

Első lépés

Ha valaki elakad a fizetéssel, tartozása első lépésben a korai behajtási csoporthoz kerül: itt még csupán azzal kell szembesülnie, hogy a pénzintézet egyre gyakrabban jelentkezik telefonon az adósnál, és a tartozás rendezésére szólítja föl - elsőként jellemzően a harmadik vagy ötödik késedelmes napon.

30 nap várakozás után postázzák az első fizetési felszólítást, majd, ha a több hónapos huzavona alatt semmiféle megállapodást nem sikerül nyélbe ütni, a 90. nap körül a bank felmondja a szerződést, és jöhet a végrehajtási eljárás.

Egyszerűbb eljárás

Az új szabályozás szerint a végrehajtás időtartama jócskán lerövidül: korábban, ha az első két árverezésen nem kelt el az ingatlan, a harmadik fordulót legkorábban fél év elteltével lehetett megtartani, ám ez a várakozási idő most a felére csökken. Az egyes fordulók között pedig továbbra is kereshető lesz a lakás neten.

Ingatlanok esetében ezután csakis elektronikus árverésre kerül majd sor, így egyik résztvevő sem késztethet a licitálásból való kimaradásra másokat, és a licit menetét mindenki követheti a világhálón. A többletköltségeket okozó licitálókkal szemben pedig következetesebben érvényesítik a szankciókat. Az árverezésen egyébként a kikiáltási ár az első két alkalommal a felbecsült érték 70%-a, ha azonban senki sem viszi a lakást, akkor harmadjára már csak 50%-ról indul a licit.

A végrehajtás díja

A végrehajtót a jogszabály alapján két rész illeti meg: az elrendelési díj - ami itt a tőkekövetelés 1%-a -, valamint az eljárás utáni költségtérítés. Mindkettőt az adósnak kell megfizetnie, de rá terhelődik a végrehajtó jutaléka is, így a három költség együttese akár a tőkekövetelés tizedét, milliós tételeket is meghaladhat.

Változás viszont az eddigiekhez képest, hogy ha egyetemleges adósok ellen indítanak egyszerre végrehajtásokat, akkor nem adósonként kell ennek díját vagy illetékét megfizetni, hanem csak egyszeresen egy minimális összegű kiegészítő díjjal. Ez pedig a lakáshitelesek ügyeiben is csökkenteni fogja a végrehajtási költségeket, mivel hitelviszonyokban gyakran előfordul, hogy az adóstársak ellen egyszerre indítanak végrehajtásokat.

Kényszerértékesítési kvóta

Ahhoz, hogy a hiteltartozások érvényesítése fokozatosan induljon el, a kormány 2015-ig csak szűkített keretek között engedi a lakások árverezését: a kényszerértékesítési kvóta alapján a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők csak bizonyos számú ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A megyékben és a fővárosban a kvóta 2012-ben 3% negyedévente, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5%.

Vennél árverésen lakást?

• hitel
• lakás- és pénzügyek
• Otthon