Ha a szomszéd megkeseríti az ember életét: mit lehet tenni az ügyvéd szerint a vitás helyzetekben?

Mit lehet tenni, ha a kertszomszéd viselkedése, tevékenysége zavaró? Az ügyvédet kérdeztük.

Szomszédprobléma
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Amikor valaki megépíti vagy megvásárolja jövendőbeli otthonát, érthető módon arra számít, hogy a falak és kerítések között a béke és nyugalom csendes, harmonikus szigetére lelhet. Csakhogy a kerítésnek, amelyet a telke köré húztak, két oldala van, és a túloldalán egy másik ház magaslik, egy másik család élete zajlik, ami olykor akár zavaró is lehet.

Előfordul, hogy a szomszédos kertben olyan tevékenységeket folytatnak, ami tönkreteszi az ember nyugalmát, vagy kellemetlen szaggal, zajjal, egyéb tevékenységekkel zavarja meg a mindennapjait.

Jó tudni: zavarás és zavarás közt van különbség

A szomszédviták sokak számára ismerős problémát jelentenek, de vajon szólhat-e az ember azért, amit valaki a saját kertjében csinál, és egyáltalán tehet-e bármit az ügye, a nyugalma érdekében? Dr. Dobozy Lilla ügyvédet kérdeztük meg a témában.

Az ügyvéd idézte a kellemetlenséget tapasztaló felet védő törvényt:

- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kimondja, hogy „a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarna, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.” 

Tehát amennyiben a szomszédban olyan zavarás van, amely viszont szükséges, akkor ezt el kell viselnie mindenkinek. Természetesen amennyiben valaki éjszaka akar füvet nyírni, az már például nem szükséges zavarásnak minősül - magyarázza dr. Dobozy Lilla.

Kérésünkre felsorolta, mely törvényekre hivatkozhat, melyek alapján tájékozódhat jogairól, akinek szomszédproblémája van. Ezek a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény,  a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. Dr. Dobozy Lilla azonban, ismervén a szomszédviták sokrétűségét, hozzátette: 

- Nem lehet minden esetre pontosan alkalmazható részletszabályt adni, mert az ítélkezési gyakorlat minden konkrét ügyben az összes körülményt mérlegeli.

A cikk az ajánló után folytatódik

Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?

Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat. 

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. január 7. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Mit tehet a nyugalmában megzavart fél?

Ha a szomszéd olyasmit tesz, ami kellemetlenséget okoz, természetesen nem indokolt már az első alkalommal a törvény keze után kapni. Ahogy minden vitát, így ezt a sérelmezett dolgot is első körben szép szóval érdemes megbeszélni. Ideális esetben lesz foganatja a szomszéd felé intézett kérésnek, és felhagyhat tevékenységével, vagy úgy űzheti azt a jövőben, hogy az mindkét fél számára megfeleljen. Az élet azonban nem minden esetben áldja meg az embert ilyen figyelmes szomszédokkal, és előfordulhat, hogy a kérés ellenére semmi sem változik. Ha a dolog valóban kibírhatatlan, akkor az ügyvéd szerint jogi útra terelhető a szomszédvita:

- Amennyiben a beszélgetés sem segített, úgy több lehetőség áll rendelkezésünkre, ha jogi útra kívánjuk terelni az ügyet. Érdemes először a helyi önkormányzat jegyzőjéhez fordulni és az úgynevezett birtokvédelmi eljárást megindítani. A jegyző a helyszíni szemle alapján megállapíthatja a jogsértést, és elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, illetve a birtoksértőt eltilthatja a birtoksértő magatartástól.

Amennyiben a birtokvédelmi eljárás nem bizonyult sikeresnek, vagy más okból kifolyólag nem szeretnénk a jegyzőhöz fordulni, úgy lehetőségünk van bíróság előtt polgári peres eljárást indítani, és kártérítést is követelhetünk a szomszéd ellen, de itt fontos kiemelni, hogy a jogalapnak szükséges meglennie - mondja dr. Dobozy Lilla.

Sorra vettünk néhány gyakori szomszédvitaforrást

Szomszéd és szomszéd között számosféle vita kibontakozhat. Az ügyvéd segítségével sorra vettünk néhány gyakori esetet.

- Fontosnak érzem hangsúlyozni, hogy a válaszaim inkább a jogi, mintsem a gyakorlati lehetőségekre épülnek. A valóságban ugyanis a szomszédjogok érvényesíthetősége bőven nem olyan gördülékeny, mint ami esetleg a jogszabályokból kiolvasható - mondta el elöljáróban az ügyvéd.

Zavaró zajok és szagok

Előfordulhat, hogy a szomszédból zavaróan sok és erős zaj szűrődik át, például mert hangos gépekkel dolgozik, mert a kutyája folyton ugat, vagy épp kiabálva, esetleg modortalanul kommunikál azokkal, akikkel együtt él. Lehet olyan is, hogy a szomszéd rendszeresen folytat valamilyen kellemetlen szaggal járó tevékenységet, például sokszor fest vagy permetez, ettől vegyszerszag terjeng a kertben, vagy akár elfelejti összeszedni a kerítésnél felgyülemlő kutyagumit.

Mint az ügyvéd is mondja, a birtokháborítás tárgya kifogyhatatlan. De mi lehet az irányadó ezekben a helyzetekben?

- Itt is az az irányadó, hogy a zavarás szükséges, vagy szükségtelennek minősül-e. Szükséges zavarás például egy épületben végzett felújítás, közérdekű használat miatt bekövetkező zavarás, például csatornázás, elektromos hálózatokkal kapcsolatos munkálatok. Szükségtelen zavarásnak tekinti a bírói gyakorlat a hangoskodást is. Amennyiben a szomszéd indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, az csendháborításnak minősül.

A lakók zavaró magatartásával megvalósuló birtokháborítást kizárólag tanúk nyilatkozatával lehet bizonyítani, alátámasztani. Egy éven belül a jegyzőtől lehet kérni a zavarás megszüntetését, ám ha a birtoksértő állapot több mint egy éve fennáll, közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni, ahogy fent már említettük.

Szintén szükségtelen zavarásnak minősül, ha a szomszédban zavaró szagok terjengnek. Ugyanis ha a szomszéd tevékenysége miatt kellemetlen szagok öntik el lakásunkat vagy a szomszéd nagyon elhanyagolja az ingatlanát, és emiatt egerek, patkányok jelennek meg az ingatlanunkon, szintén birtokvédelmet kérhetünk a jegyzőtől - részletezi az ügyvéd.

Ha a szomszéd kamerát szereltet fel

Kényes kérdés a kamerafelszerelés is. Hiába remek dolog biztonsági szempontból, a berendezés sajnos vita forrása is lehet, ha éppen arra néz, amerre nem kellene: egyenesen a másik fél telkére, házára.

- Amennyiben a kamera az én házamat, kertemet is látja, úgy felmerülhet személyiségi, a képmáshoz, a magánélethez fűződő jogi sérelem lehetősége is, továbbá az ingatlan, a lakás, a kert zavartalan használatához, birtoklásához való jogosultság sérelme is. Ugyanis a szomszéd csak a saját vagyonának védelmére, csak a saját birtokát ellenőrizheti. Ilyen esetben is a jegyzőhöz fordulhatunk birtokvédelemért.

Az átnyúló fa dilemmája

Még egy egyszerű fa is okozhat viharos vitát a szomszédok között, ha rossz helyre nyúlik: de ki vághatja le a szóban forgó ágakat?

- Az ingatlan tulajdonosa önhatalmúlag, egyoldalúan az átnyúló faágat nem vághatja le, hiába zavarja. Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el - mondja dr. Dobozy Lilla.

Látható tehát, hogy a szomszédkérdésekre rendszerint létezik valamilyen jogi magyarázat, mely első körben alapul vehető. Mivel azonban a körülmények egyediek, minden ügy külön vizsgálatot igényel. A nyugalom érdekében mindenesetre lehetséges lépéseket tenni, és ha nem is mindig megy gördülékenyen az ilyen esetek megoldása, van esély arra, hogy az adott helyzet változzon.

33527660 cd8d624e8827e749f41c99a12df01304 wm
Dr. Dobozy Lilla

A cikkben megszólaló szakértő dr. Dobozy Lilla budapesti ügyvéd, aki kiemelten családjoggal, ingatlanjoggal, öröklési joggal, társasági joggal és peres képviselettel foglalkozik.

A csendháborításról

Mi számít annak, és mi nem? Jó tudni, ha az embert zavarják, vagy maga okozna rossz időben túl nagy zajt.

Mikortól beszélünk csendháborításról, és mit tehetsz ellene? Sokaknál nem egyértelmű, mi számít annak

Kinek és mikor jelentheted, ha zajos lakók költöztek a szomszédba?

Elolvasom

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük