Számold ki, mennyivel vág át a közös képviselő

Az elmúlt évek során egyre több társasház épült, és ez a trend a jövőben is folytatódni látszik. Ezeknek a lakóközösségeknek a legnagyobb előnye, hogy a tulajdonosok a saját lakrészeken túl a házhoz tartozó ingatlanokban, területekben is tulajdoni hányadot szereznek. Ebből kifolyólag a közösség felelőssége és feladata a közvetlen környezet rendbentartása, annak az igényeiknek megfelelő kialakítása, formálása.

A közös tulajdonok érdekében a lakók egy olyan közösségé állnak össze, melynek a működése szinte megfelel egy kisebb gazdasági szervezetének. A kötelező és eseti jelleggel felmerülő költségeken túl bevételre is szert tehetnek, ám a megfelelő fenntartás szempontjából a lakók által befizetett pénzek optimális felhasználása az egyik legfontosabb tényező.

Közös költség - közös teher

A 2003. évi 133. törvény van érvényben a mai napig a társasházakra vonatkozóan, mely szerint a közös tulajdonnal kapcsolatban felmerülő költségeket a közös tulajdoni hányad alapján kell a lakóknak viselniük, a nagyobb külön tulajdoni hányaddal rendelkezőre ezzel arányosan a költségviselésben is nagyobb teher hárul.

Konkrét előírás a közös költség kötelező számítási módszerére nem vonatkozik. A gyakorlatban azonban kétféle mód létezik a terhek felosztására: vagy a közös tulajdoni hányad alapján, vagy pedig a lakókra jutó hasznos alapterület alapján számítják ki.

A havi hozzájárulással kapcsolatos előírásokat, tételeket, azok kiszámítását a társasház Szervezeti és Működési Szabályzatában - továbbiakban SzMSz - fejtik ki. Jellemzően a központi fűtéssel rendelkező házak számítási metódusában mutatkoznak eltérések, hiszen a hőtermelő berendezés az épület alkotórésze, mely nem közüzemi szolgáltatásként üzemel.

Mit mutat a gyakorlat?

Ha a társasház egyedi módot dolgozott ki a közös költség meghatározására, akkor azt mindenképpen a SzMSz-ben kell tételesen kifejteni. A közös költségbe a biztosítási díjak mellett a közös tulajdonokra eső hő- és vízfelhasználás, szemétszállítási díj, takarítási díj, csatornahasználati díj, valamint a közös képviselő díjazása is beletartozik.

Az alapterület alapján számított hozzájárulásnál hasznos területnek az 1,9 méternél nagyobb belmagasságú részek számítanak, az így kapott értéket szorozzák az egy négyzetméterre meghatározott közös költséggel - utóbbi mértékéről levélben köteles a közös képviselő tájékoztatni. A nyitott erkély vagy a garázs területét nem kell beleszámolni a hasznos alapterületbe. A költségek felhasználásáról a közös képviselőnek minden év május 31-éig közgyűlés keretén belül kell elszámolnia a lakók felé, melynek a számviteli szabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámoló alapján kell történnie.

Tartalmaznia kell a tervezett és a tényleges kiadásokat és bevételeket költségnemenként, a kötelezettségeket, a záróegyenleget és a vagyontárgyak, tárgyi eszközök tételes listáját.

Ha problémát sejtesz

Ha gondod merülne fel a közös költség számítási módjával kapcsolatban, illetve annak felhasználását illetően, esetleg úgy véled, hogy számításaid szerint a közös képviselő nem a szabályoknak megfelelően osztja el a terheket, akkor bármikor kezdeményezheted a közgyűlés összehívását; teheted mindezt több lakóval karöltve, vagy ha 1/10-nél nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezel, akkor megalapozott indok is elegendő hozzá. A közgyűlés többségi arányú döntéssel felülbírálhatja a költekezéseket, illetve a bevételek felhasználási területét.

Ha pedig pályázatot nyert el a ház, tulajdonosként szerződő félnek minősülsz, ezért jogod van annak részleteibe és a folyamat előrehaladásába betekintést nyerned egy közgyűlés keretein belül. A pénzkezelést illető tételes elszámolás ebben az esetben is kötelező.

• törvény
• társasház
• közös költség
• lakás- és pénzügyek
• Otthon