Súlyos allergiát okozó anyagok a lakásban

Ugye te is szereted, ha minden csillog-villog körülötted a lakásban, az ágynemű és a ruhák makulátlan fehérek, a molyok és az egyéb kártevők pedig messze elkerülik az otthonod?

A takarításhoz, a rovarok távoltartásához használt jól bevált szerek azonban allergiát, sőt, súlyosabb betegségeket okozhatnak, amivel csak kevesen vannak tisztában. Ha szeretnéd, hogy valóban biztonságos kis kuckóvá váljon az otthonod, a következő káros anyagokat kerüld.

Molyirtó szerek: számos betegség okozói

A molyrágta ruhákat és kárpitokat senki sem szereti. A molylepkék a gyapjú vagy gyapjútartalmú textíliákra rakják le petéiket, és az azokból kikelő lárvák a szövettel táplálkoznak, tönkretéve a ruhákat, a takarókat és a kárpitot.

A molyirtó szerek elűzik ugyan a molyokat, de a bennük lévő naftalin vagy paradiklór-benzol az egészségedre is károsak. E vegyületek irritálhatják a szemet, a bőrt és a légutakat, fejfájást, zavartságot, vese- és májkárosodást okozhatnak. A naftalin a fentiek mellett vörösvérsejt-pusztulást okozhat, ami akár kimerültséggel járó vérszegénységhez is vezethet. A tartós érintkezés a szürke hályog kialakulásának a veszélyét is növelheti. A para-DCB talán kevésbé mérgező, viszont nem kizárt, hogy rákkeltő hatású.

Biztonságos módszerek és természetes megoldások

Szerencsére vannak biztonságosabb megoldások is, ha molymentes övezetre vágysz. A legjobb az, ha egyáltalán nem használsz naftalint vagy para-DCB-t. A ruhamoly lárváit vonzzák az étel- és izzadtságfoltok, ezért a molytalanítás első lépéseként mindig tisztán tedd el a ruháidat. Az eltett ruhákat természetes molyirtókkal is védheted, például levendulaolajat tartalmazó készítményekkel vagy régi újságokkal, ugyanis a molyok ki nem állhatják a nyomdafestékszagot.

A klóros fehérítők veszélyei

Amióta Charles Tennant skót kémikus 1799-ben a klórgáz és a mészkő reagáltatásával előállította a klórmeszet, a világ tisztább és egészségügyi szempontból biztonságosabb hely lett.

A klór már szinte mindenütt megtalálható, a háztartási tisztítószerektől a PVC-n, a műanyagokon, a cellulózon és az újrahasznosított papíron át az úszómedencék vízéig és a mosógépekig. Az ivóvíz kitűnő fertőtlenítőszere, de csak nagyon kis mennyiséget használnak belőle.

Ám ennek ellenére is okozhat problémát: a hozzáadott klór számos változáson megy át, amelynek során többek között - kis mennyiségben ugyan, de - potenciálisan rákkeltő melléktermékek is keletkeznek, bár a kutatási eredmények jelen pillanatban azt mutatják, hogy a klórozott ivóvíz valószínűleg nem növeli a rák kockázatát. A klór a ruhák esetében is problémát jelent. A klórtartalmú fehérítő oldja a nem színtartó anyagok színezőanyagait, sőt, helytelen hígítás esetén akár ki is marhatja kedvenc ruháid anyagát. Nem távolítja el a rozsdafoltot, és elszínezheti a magas vastartalmú vízben mosott ruháidat.

Egyesek ki nem állhatják a klóros fehérítőket, mert azt tapasztalják, hogy a fehérített ruha irritálja a bőrüket. Ha te is ebbe a csoportba tartozol, a klóros fehérítőszereket jól helyettesítheted a klórmentes változatokkal. 

Felejtsd el a formaldehiddel kezelt ágyneműket!

Sok matrac és párna töltőanyaga kellemetlen szagú, irritáló lehet. A vegyszerekre érzékeny embereknél ez fejfájást vagy hányingert okozhat, és allergiás reakciókat válthat ki.

Ezt a formaldehid váltja ki: a vasalást nem igénylő ágyneműket ugyanis előzőleg általában formaldehiddel kezelik, ami álmatlanságot, köhögést vagy bőrkiütést okozhat. A problémák elkerülése érdekében vásárolj mindig természetes anyagból, pamutból, lenvászonból, esetleg selyemből készült ágyneműt. A poliészter-keverékekből gyártott ágyneműk is olyan káros gőzt bocsátanak ki, amely akár légzési nehézségeket is okozhat.

Ne feledd, a szintetikus anyagok mindig rossz választásnak bizonyulnak, még akkor is, ha igen kedvező áron juthatsz hozzájuk. A tiszta selyemből készült ágyneműre és gyapjúlepedőkre soha ne sajnáld a pénzt, mert borsos áruk ellenére a legjobb befektetések, amelyeket az egészségedért megtehetsz.

Cikkünk megírásában a Reader's Digest Árt vagy használ? című könyve segített.

• betegség
• allergia
• veszélyes anyagok
• Otthon