Sorra dőlnek össze a panelházak: a magyar épületekre is ez vár?

Február végén érkezett a hír, hogy egy oroszországi kilencemeletes panelház kártyavárként omlott össze, amikor gázrobbanás rázta meg az épületet. A robbanás a ház egyik alsó szintjén történt, majd pár perccel később a fölső szintek rögtön le is szakadtak, később pedig a hat lépcsőházból álló panelsorház második épülete teljesen megsemmisült.

Az asztraháni katasztrófa kapcsán - mely nem volt egyedi eset a világban - sokan töprengtek el azon, hogy itthon is előfordulhat-e hasonló tragédia, vajon mennyit bírnak ki a hazai panelek?

Kétmillió panellakó

Magyarországon nagyjából kétmilliónyian laknak lakótelepen, vagyis ez azt jelenti, hogy minden ötödik ember panellakásban él. Budapest lakosságát tekintve körülbelül az emberek egyharmada él lakótelepen, és ezekből a lakótelepi lakásból 210 ezer panel. Az épületeknek a 80%-a 1970 és 1989 között épült, tehát a legidősebb házak már több mint 40 évesek, és a legfiatalabb, tízemeletes házakból álló lakótelepek is közel 20 esztendősek.

A panelházak tartószerkezeteinek 80-100 éves élettartamot jósoltak, de például a hőszigetelés vagy egyéb másodlagos és harmadlagos szerkezetek csupán néhány évtizedig szavatosak.

Az egyik legnagyobb probléma, amire a szakemberek rámutatnak, hogy akkoriban, amikor ezeket a panelépületeket megépítették, igyekeztek minél több pénzt megtakarítani ott, ahol tudtak, így hagyhatták ki a tűzbiztonsági szerkezeteket is.

Veszélyes paneltüzek

2007-ben kerültek komolyabban a figyelem középpontjába a magyarországi panelek, amikor sorra érték egymást a paneltüzek. Budapesten, Debrecenben, majd 2009-ben Miskolcon volt az emlékezetes paneltűz, amikor csúnyán kiégtek az érintett lakások.

Akkoriban a szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a panelházak valóságos időzített bombák lehetnek, tűzvédelmi helyzetük kritikus: hiányzik a biztonsági lift, nincs automatikus tűzjelző és tűzoltó készülék, a nyílászárók nem rendelkeznek tűzvédelmi minősítéssel, a szemétledobókban gyakran éghető anyagot tárolnak, de maga a szemétledobó csatorna is tűzfolyosóvá válhat, elavult az elektromos hálózat, a lépcsőházak füstelvezetőit pedig gyakran nem tartják karban.

Ellenállnak a földmozgásnak?

A hetvenes-nyolcvanas évekbeli panelépítkezések során azzal is számoltak, hogy esetleg földmozgásokkal is meg kell megbirkózniuk az épületeknek. Ugyan csak a kisebb rezgések mondhatók itthon általánosnak, de nagyjából négy-ötévente előfordul egy-egy nagyobb, 3-4-es erősségű rengés is, ami már érzékelhető károkat is okozhat. Egy igazán komoly, 4,5-ös erősségű rezgésre húsz évet kell várni, az 5-ös erősség fölötti pedig egészen ritka, legfeljebb 50 évente találkozhatunk eggyel.

Az Index még egy tavalyi cikkében kérdezte a panelek földrengésbiztosságáról Dulácska Endrét, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezetek Tanszéke professzor emeritusát, aki ezzel kapcsolatban akkor megnyugtatóan nyilatkozott: szerinte egyáltalán nem kell félni a panelekben még akkor sem, ha keletkezik egy-két repedés a falon. Emlékeztetett arra, hogy 1973-ban, amikor a magasabb panelek épülni kezdtek, műszaki előírást vezettek be, amelynek meg kellett felelni, ez pedig tartalmazta a földrengés elleni védelmet is.

Panelházban laksz?

• veszélyes
• építészet
• lakás- és pénzügyek
• Otthon