Penészölő fertőtlenítő vagy maró vegyület?

A klór az egyik legelterjedtebb és legtöbbször használt tisztítószer: elpusztítja a penészt, megöli a baktériumokat és kifehéríti a ruhákat. Ugyanakkor nagyon erős, maró hatású vegyszer, ami a folyóvizekbe jutva kárt tehet az élővilágban, kimarhatja a textíliákat, a bőrre fröccsenve pedig égési sérüléseket okoz.

Vannak, akik literszámra használják a házimunka megkönnyítésére, míg mások a lakásban sem tűrik meg. A klór minden bizonnyal az egyik legvegyesebb megítélésű tisztítószer, de vajon mi róla az igazság?

Skócia nagy találmánya

Az kétségtelen, hogy amióta 1799-ben Charles Tennant skót kémikus a klórgáz és a mészkő reagáltatásával előállította a klórmészt, a világ egy tisztább és egészségügyi szempontból biztonságosabb hely lett. A vegyületet hamar elkezdték ruhák és papír fehérítésére használni, később pedig a lemosható felületeken a penész eltávolítására alkalmazták.

Napjainkban a klór sok mindenben megtalálható, a háztartási tisztítószerektől kezdve, a PVC-n, a műanyagokon, a cellulózon és az újrahasznosított papíron át, az úszómedencékig és a mosógépig. Az ivóvíz fertőtlenítésére is klórt használnak, hiszen ekkora hígításban maró hatása jelentéktelenné válik. A klórral fertőtlenített ivóvíz esetében ugyanakkor az a probléma, hogy a hozzáadott klór számos változáson megy át, melyek során többek között kis mennyiségben potenciális rákkeltő melléktermékek, például trihalometánok keletkeznek.

Már több évtizede vizsgálják a tudósok, hogy ezek a vegyületek valóban okozhatnak-e rákot, és bár a kutatások jelen pillanatban azt mutatják, hogy nem, a klórozott ivóvízzel szemben sokaknak továbbra is fenntartásai vannak.

Erre ügyelj, ha használod

Bár mi arra biztatunk, hogy inkább természetes tisztítószereket használj a ház takarítására vegyszerek helyett, ha te jobban bízol a klórban, használata közben tarts be néhány fontos szabályt, nehogy kárt tegyél az egészségedben vagy az otthonod épségében.

Azt tudnod kell, hogy a klóros fehérítő oldja a nem színtartó anyagok színezőanyagait, sőt, helytelen hígítás esetén akár ki is marhatja azokat. Nem távolítja el azonban a rozsdafoltot, valamint elszínezheti a magas vastartalmú vízben mosott ruhákat.

A klóros fehérítőszerekkel is bánj óvatosan. Soha ne keverd őket ammóniatartalmú termékekkel, mert a keveredésükből származó gőzök akár halált is okozhatnak. Savakkal - ecettel, illetve savtartalmú tisztítószerekkel, például duguláselhárítókkal, WC-tisztítókkal vagy rozsdaoldókkal - se használd egyszerre, mert ebből a keveredésből is veszélyes gázok szabadulhatnak fel.

A legjobb, ha semmilyen tisztítószert nem keversz klórtartalmú szerekkel, de ha mégis egyszerre használnál különböző vegyszereket, mindig ellenőrizd a címkéjüket, és győződj meg róla, hogy nem tartalmaznak savat vagy ammóniát.

Klórérzékenység?

A klór nem allergén, mégis előfordulhat, hogy a fehérített ruha irritálja a bőrt. Ha ilyen tünetet veszel észre magadon vagy családtagjaidon, használj inkább klórmentes fehérítőt vagy természetes anyagokat, például citromot vagy szódabikarbónát.

A környezetvédőknek jó hír, hogy a mosáshoz használt klór maradéktalanul lebomlik oxigénre, sóra és vízre, így a mosáshoz használt fehérítő nem jelent veszélyt a környezetre nézve, sajnos bizonyos ipari felhasználások során azonban a klór maró vegyületként kerül a vizek élővilágába.

Ha baj történik...

A klórt mindig nagyon körültekintően és védőkesztyű viselése közben használd, a flakont pedig tartsd olyan helyen, ahol sem a gyerekek, sem a háziállatok nem férhetnek hozzá.

Ha mégis baj történne, rendkívül fontos, hogy mielőbb kezdd el semlegesíteni a klór hatását. Ha a fehérítőszer a szemedbe fröccsen, mosd ki nagyon alaposan, legalább 15 percen keresztül folyóvízzel a szemedet, majd rögtön fordulj orvoshoz.

Ha a gyerek klórt vagy sósavat ivott, semmiképpen se próbáld meg kihányatni vele, mert csak még jobban összemarja a nyelőcsövét. Rögtön itass meg vele legalább két deciliter vizet vagy tejet, esetleg, ha van otthon, akkor magnéziatejet, majd azonnal induljatok el az orvoshoz.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Árt vagy használ? című könyve alapján készült.

• házimunka
• penész
• veszélyes tisztítószer
• mosás
• Otthon